Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda születése IV/845
852 MISKOLCZY AMBRUS erejére hivatkozva, az internacionalizmussal „a keresztény nemzeti szocializmust” állították szembe. Ez lett Codreanu tűzkeresztsége, aki annak rendje és módja szerint verekedett, agitált szóban és írásban. Nemcsak a zsidókra támadtak, hanem Stere híveire éppen úgy, mint akit kommunista vagy szocialista gyanúsnak tartottak. A sztrájkmozgalmakat aztán a kormány törte le, és az egyetem lett az agitáció tere. Pancu pedig nyomorban halt meg, anélkül hogy egykori társai felkarolták volna.23 1920 szeptemberében Kolozsvárt tartották az első országos diákkongresszust, ahol Codreanu elérte azt, hogy a zsidókat zárják ki a diákszövetségből.24 És ezt a ’30-as évek derekán sorsfordító eseménynek tartotta, mert e nélkül — szerinte — 1922-ben kommunista forradalom tört volna ki, és nem a nemzeti diákmozgalom.25 Ez egyelőre még érlelődött. A Légió egyik majdani alapítója — aki 1925-ben már megírta az első Codreanu-életrajzot26 — a diákkongresszuson még nem adott számot magának „a zsidókérdés jelentőségéről, sőt — emlékezik — még nem is tudtam, hogy van ilyen kérdés”, de már Codreanuval rokonszenvezett, annál is inkább, mert a magyarok szemtelenek voltak, a zsidók pedig elözönlöttek „mint a sáskák”, és ezért egyre sürgősebb lett a tisztogatás.27 A diákzavargások következő felvonása már Jászvásár lett. Még 1920 őszén amiatt alakult ki konfliktus, hogy egyházi szertartással vagy anélkül nyissák meg az egyetemi tanévet. Codreanu újra színre lépett, és méghozzá népviseletben. Az első neki szentelt hagiográfiai füzet szerint „a katonaruhát parasztgunyára cserélte”28 - a tetszetős szófordulat jelzi, hogy ezek a fiatalok a háború folytatóiként képzelték és jelenítették meg magukat. Mindenesetre a vezérkedő ifjú — hatalmas husánggal — néhány társával elállta az egyetem bejáratát, és addig nem tágítottak, amíg el nem érték, hogy a hagyományos egyházi szertartással induljon az év, és ne „zsidó és pogány módra, mint ez a szokás meggyökeresedett a háború után a szabadgondolkodók, az elzsidósodottak és bolsevizálók hatására” - mint ezt maga 1933-ban egyik ortodox papnak mesélte.29 Állítólag hatalmas kézitusára — véres verekedésre — került sor, és Codreanu úgy küzdött, mint a Rómát védő Horatius Codes. A végén a túlerő kidobta az utcára, de amikor bezárták előtte az egyetem kapuit, akkor fejszével esett neki. Végül — élete kockáztatásával — győzött, mert az egyetemi szenátus a további konfliktusok elkerülése végett beadta derekát. Codreanu híveinek száma pedig lassan már harmincra duzzadt.30 23 Veiga: Istoria Gárzii, 49. 24 Armin Heinen: Legiunea «Arhangelul Mihail». Buc. 2006. 105. 25 Codreanu: Pentru legionari, 38. 26 Corneliu Georgescu: Un om §i o acjiune. Sibiu, 1925. 27 Corneliu Georgescu: Pe árumul cu Arhangeli. Buc. 1996. 149. 28 Georgescu: Un om, 6. 29 Ilié I. Imbrescu: Biserica §i Misjcarea Legionará. 1940. (www.miscarea.net/imbrescu-uceniculharului-divin.doc) 43. 30 Georgescu: Un om, 15. A fejszés történetet a vasgárdistákat a nagyenyedi börtönben átnevelő ezredes 1964-es jelentése adja elő: http://www.editurachristiana.ro/index.php?option=com_ content&view=article&id=123:reeducarea-de-la-aiud-raport-oficial&catid=26:cuvantul-christianei& Itemid=85 (2012-07-04)
