Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda születése IV/845
853 1921 tavaszán a besszarábiai, idegen diákok sztrájkját törték le, és nem engedték be őket a menzára. És miután az orosz jellegű diáksapkákat kommunista állásfoglalásnak tartották, azokat leverték társaik fejéről, összegyűjtötték és elégették, szétverték a szocialista lapok szerkesztőségeit, lapjaikat elégették. Ütlegelték azokat, akik nem tanúsítottak kellő alázatot, ha pedig ezek visszaütöttek, akkor erősítéssel tértek meg a rendcsináláshoz. így járt Codreanu is, aki egy hírlapárust pofozott fel, mire az egy kővel fejbe vágta, hogy aztán a sérült 50 társával térjen vissza elégtételt venni.31 Több felsőbb megintés után ki is zárták az egyetemről, de a dékán — Cuza — nem ismerte el a döntést, őt pedig a joghallgatók társasága elnökévé választotta. Megalapította a „Keresztény Diákok Szövetségét”, melynek csak egy hétig állt az élén, új vezetőket nevezett ki, mert készülni kellett a vizsgákra, a licenciátust igazoló okirat megszerzése után, és miután 26 társával eskü terhe mellett fogadták meg a nemzeti harc folytatását, közben a jiddis színházi társulat vendégjátékának szétverésével foglalta el magát, 1922 őszén pedig elvtársai adományaiból összegyűlt a szükséges útiköltség egy németországi útra. Úti célja a német diákok antiszemita mozgalmainak tanulmányozása volt,32 közelből hallgathatta Hitlert, messziről csodálhatta Mussolini hatalomátvételét, a német diákok is megcsodálták az ő népviseletét, és aztán némi keserűséggel és elégtétellel állapíthatta meg, hogy a német diákság megosztott, olyan diákmozgalmakra, mint Jászvásárt, nem kerülhet sor.33 Az ellenséget fokozatosan a zsidókra egyszerűsítette ő is. A hírre, hogy Romániában immár országszerte antiszemita diákmozgalmak törtek ki, hazajött. A „keresztény” diákok 1922. december 10-én Bukarestben 10 pontba foglalták követeléseiket, mindenekelőtt a numerus clausust, azt, hogy a zsidó diákok aránya csak 4 százalék legyen, mint a zsidóságnak az összlakosságon belüli aránya. Az emlékező Codreanu szerint ez volt „a szent háború deklarálásának napja”.34 Ezt a napot, mint történelmi évfordulót később is megünnepelték. (1931 decemberében is a nagyszebeni diákkongresszus megintcsak követelte.35) Codreanu hazatérésével kezdett összeállni a 22-es nemzedék. Találkozott a tett embere a toliéval, az utcai harcos a majdani Vasgárda legokosabb emberével: Codreanu Ion Mohával, akinek irálya szubtilisebb volt, jobban ismerte a szakirodalmat. Szorgosan fordította — két egyetemi tanár segédletével — a Cion bölcseinek jegyzőkönyeit, mely művet a cári titkosrendőrség ügynökei készítettek egy 1864-es francia antibonapartista brosúra alapján, és adtak ki 1903-ban a zsidóüldözés és a pogromok legitimálására. A könyvecske ugyanis a világhatalomra törő zsidó világösszeesküvést ecsetelte.36 Drumont 1886-os könyve — „A zsidó Franciaország” — után ez lett a fasizmus kézikönyve, térA VASGÁRDA SZÜLETÉSE 31 Totalitarismul, I. 252 32 Totalitarismul, I. 256-257. 33 Codreanu: Pentru legionari, 73. 34 Codreanu: Pentru legionari, 79. 35 Ideologie §i forma|iuni de dreaptá in Románia. 1931-1934. III. Szerk. loan Scurtu, Natalia Tampa, Cristian Troncotä, Dana Beldiman, Tiberiu Tänase. Buc. 2002. 72. 36 Jacques Bainville: Les dictateurs. (1935) 176. http://classiques.uqac.ca/classiques/ bainville_ jacques/dictateurs/les dictateurs.pdf (2012-05-17) Vlagyimir Burcev: A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei. Közönséges hamisítvány. Bp. Múlt és Jövő, é. n.
