Századok – 2014
TÖRTÉNETI IRODALOM - Szakály Sándor: Simándi Irén: Politika, társadalom, gazdaság a magyar rádióban 1945-1948 III/824
Simándi Irén POLITIKA, TÁRSADALOM, GAZDASÁG A MAGYAR RÁDIÓBAN 1945-1948 Gondolat Kiadó, Budapest, 2012. 392 o. Az 1945 utáni magyar történelem egyik legizgalmasabb, legtöbb vitát kiváltó időszaka kétségkívül az un. „koalíciós időszak”, amely esetében sokszor az is a vita tárgyát képezi, hogy mettől meddig is tekinthetjük annak azt a rövid, de maghatározó időszakot és végül is mikor mondhatjuk azt, hogy lezárult a kommunista hatalomátvétel. Ami biztos: 1944. december 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben és megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Hogy a nemzetgyűlés tagjait nem választották, hanem kiválasztották, hogy az ideiglenes kormány tagjait nem választották, hanem Moszkvában „kijelölték” ma már nem vitatott tény, de nem is a legismertebb. Az új hatalom számára is fontos és meghatározó jelentőséggel bírt a sajtó, azon belül is a rádió, hiszen az újságok és a rádió segítségével lehetett elérni a legnagyobb tömegeket és minden politikai erő számára létfontosságúnak tűnt az emberek meggyőzése, a saját politikai elképzelések támogatására, a minél nagyobb támogatói bázis „létrehozása”. Ahogy az adott időszakban szinte minden területen, így a tömegtájékoztatás területén is koalíciós megoldás született és valamennyi jelentősebb politikai erő résztvevőjévé vált a Magyar Központi Híradó Rt.-nek. Ez az „intézmény” gyakorlatilag a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt., a Magyar Távirati iroda Rt., a Magyar Filmiroda Rt., a Magyar Országos Tudósító Rt. és a Magyar Hirdető Iroda Rt. „összevonásából” jött létre és ténylegesen a teljes magyar állami tömegkommunikációt összefogta. A különböző politikai pártok — elsősorban a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt — delegáltjai kerültek a különböző „részlegek” élére, míg a Magyar Központi Híradó Rt. élére Ortutay Gyula, a kisgazdapárt egyik politikusa, a rádió korábbi munkatársa került, aki szoros kapcsolatot épített ki a kommunistákkal és nem jelentett igazán ellensúlyt azok számára. S hogy miként működött az Rt? Kik és hogyan kerültek annak a vezetői posztjaira? Mennyire volt képes formálni a magyar közvéleményt? Hogy alakult a műsorstruktúra? Milyen műsorok és hogy szerkesztettek? Mindezek a kérdések nem csak az olvasóban fogalmazhatódnak meg, de megfogalmazódtak a kötet szerzőjében Simándi Irén főiskolai tanárban (Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár), aki többéves, alapos, levéltári kutatásra építve készítette el könyvét. A szerző bemutatja a Magyar Központi Híradó Rt. létrejöttének a történetét, működését és a politikai küzdelmeket érte és körülötte, de a kötet alapvetően mégis a Magyar Rádió 1945 és 1948 közötti története. Azé a rádióé, amely nagyon komoly személyi, technikai és anyagi veszteségek után már 1945 tavaszán adást sugározhatott, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélyével. Alig hallgattak el a fegyverek Budapesten, amikor az ország romokban heverő fővárosában megindult a rádió újjáépítése, úgy technikai, mint tartalmi értelemben. A háborút túlélő, Budapesten maradt és oda visszatérő munkatársak szinte a semmiből hozták létre a rádiót és az adást. S hogy miről szóltak az adások? Szinte mindenről. S miről nem szólhattak? Például nem lehetett a hozzátartozókat keresni a rádió adásainak a segítségével, mert esetleg az eltűntek nem a nyilas-hungarista hatalom áldozataivá váltak, hanem „málenkij robotra” elhurcolva hagyták el a szülőföldjüket, keleti irányba az országból. S hogy mennyire volt szabad a rádió? Amennyire egy megszállt országban szabad lehet. Ortutay Gyula, mint a rádió elnöke „megállapodott” a Szövetséges Ellenőrző Bizottság cenzúrahivatalával azon „elvi szempontokban”, amelyek alapján kezdetét vehette a rádió adása. S melyek voltak ezek a szempontok — inkább kötelező előírások —? Vegyük azokat sorra, Simándi Irén jóvoltából: „1, Minden, rádióban elhangzott szöveg cenzúraköteles. 2, Tartózkodni kell mindennemű pártpolitikától. 3, Kerülendők a belpolitikai nyugalmat veszélyeztető témák. 4, A heti kiadott műsorban szereplő művészek, előadók, riporterek, stb. jegyzéke velük időben közlendő. 5, A szigorúan tudományos vagy művészeti vonatkozású előadások szövege mentesülhet a bemutatási kötelezettség alól. 824 TÖRTÉNETI IRODALOM
