Századok – 2014

TÖRTÉNETI IRODALOM - Fejérdy András: Matteo Luigi Napolitano: I giusti di Budapest. Il Ruolo dei diplomatici vaticani nella Shoah III/820

Tára őrzi.) A magyarul kiadott szöveggel összevetve, a Verolino-hagyatékban található feljegyzés­ről megállapítható, hogy lényegében ugyanarról a dokumentumról van szó. Mindez arra utal, hogy az embermentő hálózat működésének rekonstruálásában a vissza­emlékezésekre, az oral history forrásokra különleges szerep hárul. Annak ellenére, hogy a kor­szak szereplői jórészt már nem élnek, a történészi rekonstrukció egyáltalán nem tűnik lehetetlen­nek. Igen sok ilyen visszaemlékező dokumentum, interjú áll ugyanis rendelkezésünkre, amelye­ket — bár lejegyzésükkor nem feltétlenül erre a kérdésre keresték a választ — jól fel lehet hasz­nálni a hálózat létének és működésének feltárásához. Kétségtelenül ide tartozik például a Yad Va­­shem intézet által összegyűjtött hatalmas mennyiségű emlékanyag (amely sajnos csak részben kutatható: vö. 219.) Ugyanakkor Magyarországon is több olyan kezdeményezés volt, amelyek kü­lönböző módon igyekeztek dokumentálni a katolikus egyház második világháború időszakában, azon belül pedig a zsidómentésben játszott szerepét. Az első ilyen iniciatívák már közvetlenül a háború befejezését követően megfogalmazódtak. Erről tanúskodik többek között Mons. Keménes István 1945. augusztus 30-án Verolinóhoz intézett, Napolitano által idézett levele (180-181). A veszprémi, majd székesfehérvári egyházmegyés pap, a két világháború között az egyesült államokban töltött évekre tekintettel előbb Serédi Jusztinián, majd Mindszenty József bíborosok hivatalos angol tolmácsa a magyar külügyminisztérium megbízásából dolgozott ekkor egy dokumentum-köteten, amelyhez a nunciatúra tevékenységéről is kért adatokat és dokumentum-másolatokat. Jelenleg ismeretlen okokból a munka — bár valószínűleg elkészült — nem jelent meg nyomtatásban, és a kézirat őrzési helye sem ismert. Hasonló véget ért az az ugyancsak 1945-ben induló kezdeményezés, amely Serédi hercegprí­más beszédeinek, leveleinek és nyilatkozatainak publikálását tűzte ki céljául. A munkából végül csak egy kisebb, angol nyelvű kötet látott napvilágot 1946-ban: Important declarations of Dr. Justinian Cardinal Serédi prince-primate of Hungary, archbishop of Esztergom. Taken from his pastoral letters and speeches which refer to actual eclesiastico-political questions. A legjelentősebb háborút követő években megjelent kötet így a Meszélnyi Antal által szerkesztett A magyar katolikus egyház és az em­beri jogok védelme címet viselő kiadvány, amely 1947-ben jelent meg a Szent István Társulatnál. Ez a kiadvány az Esztergomi Prímási Levéltár anyagainak feldolgozásán túl, az események több főszerep­lőjének visszaemlékezését is tartalmazza, mint például Angelo Rótta budapesti apostoli nunciusét, vagy éppen Cavallier Józsefét, a Szent Kereszt Egyesület világi elnökéét. A személyes élményanyag összegyűjtésének egy újabb szakasza a hetvenes években kezdő­dött el. Bokor Péter fent említett, Verolinóval készült interjúja mellett Hetényi Varga Károly ku­tatómunkája érdemel feltétlenül említést. A pécsi történelemtanár oral history (és részben levél­tári) anyaggyűjtésének köszönhetően ugyanis jelentős számú kortárs embermentő tevékenységé­ről rendelkezünk további adatokkal. 1985-ben megjelent Akiket üldöztek az igazságért. Papi sor­sok a horogkereszt és a nyilaskereszt árnyékában c. kötetében nem csupán 12 olyan egyházi sze­mély történetét rekonstruálja interjúk és visszaemlékezések segítségével, akik a náci rendszerrel szemben védelmükbe vették az üldözötteket, hanem egyúttal mintegy 140 katolikus, ortodox, protestáns pap, pásztor, szerzetes, teológus, szeminarista rövid életrajzát is közli, akik részt vet­tek az embermentésben. Az általunk tárgyalt olasz nyelvű munka egyik fő eredményét a fentiek alapján abban láthat­juk, hogy a részben új, korábban ismeretlen dokumentumokra támaszkodó kötet következtetései, ki­egészítve további forrásokkal, jó eséllyel lehetőséget biztosítanak arra, hogy mélyebben megismerjük és feltárjuk a Napolitano által jelzett embermentő hálózat struktúráját és működését. A könyv másik fő tanulsága, hogy milyen fontos olyan tudományos fórumokat létrehozni és köteteket publikálni, amelyek segítségével a kelet-közép európai országokban nemzeti nyelven fellelhető jelentős forrásbá­zis mind teljesebb mértékben megismerhetővé válik a nyugati kutatók számára, és az eltérő forrásbá­zison alapuló eredmények ütköztetése révén újabb kutatási perspektívák nyílnak. Matteo Luigi Napolitano új könyvének legfontosabb újdonsága, hogy a zsidók mentésében részt vevők hálózatos működésének vizsgálatára tett javaslatával új historiográfiai paradigmát ál­lít fel, amelynek segítségével a szélesebb összefüggések tárulhatnak fel, és teljesebb mértékben megismerhetővé válik Magyarország és Európa történetének ez a szomorú fejezete. TÖRTÉNETI IRODALOM 823 Fejérdy András

Next

/
Thumbnails
Contents