Századok – 2014
TÖRTÉNETI IRODALOM - Katkó Márton Áron: Cecília Cárja: Románii greco-catolici Si episcopia de Hajdúdorogh (1912) Contributíi documentare III/808
tában. Ugyanez igaz fordítva is, hiszen a nunciatúra közvetítő szervi szerepéből adódóan az egyes iratokban hivatkozott, csatolt emlékiratokat és egyéb tanulmányokat nem mindig szerepelnek az idézett iratok mellett, hanem ténylegesen továbbküldték az érintetteknek, ám fogalmazványaik megmaradtak a miniszterelnökség iratai között. Mivel az iratok szoros időrendben kerültek közlésre, így valamennyi dokumentum külön-külön sorszámot kapott. Ennek hátránya az, hogy az egyes ügyekben keletkezett iratok konkrét összekapcsolása így kicsit nehézkessé válik, talán szerencsés lett volna a jegyzetekben az elő és utóiratokra utalni. Az iratokban használt valamennyi rövidítés feloldásra került, a forrásokhoz tartozó jegyzetapparátusban pedig elsősorban a dokumentumokban előforduló személyek rövid biogramjai, valamint a nem román alakban használt helységnevek román megfelelői olvashatók. Természetesen nem lehet célunk, hogy a teljes kötet mind a 290 iratát ismertessük, hanem e helyütt inkább csak néhány rövid szemelvénnyel igyekszünk bemutatni, hogy a kötet mi módon lehet alkalmas a magyarországi iratanyag kiegészítésére (is). A MÓL iratokból tudjuk, hogy a magyarajkú hívek 1896. júniusi demonstratívan bemutatott magyar nyelvű liturgiája és az azt követő hírlapi reakciók következtében a magyar kormányzat felkérte Vaszary Kolos esztergomi érseket, hogy az ügyben készítsen egy felterjesztést a Vatikán számára. Az érsek el is készítette a szóban forgó felterjesztést, de időközben a Vatikán kérdést intézett hozzá az ügyben, de jelentéstételre nem szólította fel az érseket. Ezt követően szeptember 2-án Róma betiltotta a magyar liturgiát, amellyel kapcsolatban Vaszary meg is jegyzi, hogy vélhetőleg mástól kaptak felvilágosítást. Cárja kötetében pedig rögtön az első idézett irat nem más, mint Mihályi Viktor gyulafehérvár-fogarasi érsek az ügyben tett 1896. augusztus 7-i jelentése. Ebből pedig megállapítható, hogy a Vatikán a román főpap jelentésében foglaltak alapján jutott a magyar liturgia betiltásának — dogmatikailag jogosnak vélt — álláspontjára. Hasonlóan érdekes kérdés, hogy a Vatikán miként állt a magyar kormányzat azon kéréséhez, hogy az amerikai magyarajkú görögkatolikusok számára is állítsanak fel egy önálló püspökséget. A magyar kormány ezt a kérdést már a századfordulótól forszírozta a Vatikánnál. Az ok, hogy a munkácsi egyházmegyében megjelenő skizmatikus mozgalmak propagálói részben az Egyesült Államokból hazatérő görögkatolikus rutén munkások voltak. A mozgalom részben a munkácsi egyházmegyében megjelenő szociális problémákból táplálkozott, más részt pedig abból, hogy az amerikai római katolikus egyházvezetés igen türelmetlenül szemlélte az alájuk tartozó görögkatolikusok eltérő szokásait, egyházfegyelmét. Ez leginkább a papi nősülés körüli polémiákban érhető tetten. Ezeket a konfliktusokat az amerikai ortodoxok jól ki tudták használni, sikeresen térítettek át egész egyházközségeket, és az általuk propagált eszmék részben Magyarországra is eljutottak. A Vatikán 1907-ben kiadott Ea semper bullájával létrehozott egy önálló görögkatolikus püspökséget az Egyesült Államokban, amely viszont más megfontolásból nem felelt meg a magyar kormányzatnak. Amerikában nemcsak Magyarországról, hanem Galíciából, a lembergi egyházmegye kebeléből is számos hívő vándorolt ki. Magyar részről pedig cél volt, hogy a birodalom két részének rokon nemzetiségeit elszeparálják egymástól, így a nem magyar népek nemzetiségi eszméinek káros befolyását minimalizálhassák. E megfontolásból pedig egy külön, magyar jellegű egyházmegye szervezését propagálták a tengeren tálon. Az amerikai hívek ügyének megfelelő rendezését a miniszterelnök a hajdúdorogi püspökség kérdésével együtt kérvényezte. A görögkatolikusok kérdésében a magyar kormány eredetileg Lippay Bertalan festőművész közbenjárásával kereste megX. Piusz pápát 1911 márciusában, majd a következő hónap folyamán az ügy súlyát a vatikáni osztrák-magyar követségen keresztül is igyekezett nyomatékosítani. A megkeresésre végül Merry del Val bíboros-államtitkár válaszolt, jelezve, hogy az ügyben Alessandro Bavona bécsi nuncius fog a jövőben eljárni, aki ráadásul az Egyesült Államokbeli görögkatolikus püspökség felállításában is közreműködött, így a kérdést igen jól ismerte. Khuen-Héderváry miniszterelnök ezt jelezte Aerenthal külügyminiszternek is, hozzátéve, hogy a bíboros-államtitkár igen pozitívan nyilatkozott mindkét szóban lévő ügyről. A miniszterelnök megemlíti azt is, hogy az ügyben Bavona nunciussal is felvette már a kapcsolatot. Mégis, az államtitkár és a nuncius levelezéséből kiderül, hogy egy új amerikai püspökség felállításától, amely nemzetiségi alapon választotta volna szét a híveket, Róma már az első pillanatban elzárkózott és jelezte a nehézségeket. Az amerikai görögkatolikusok kérdésében Róma Firczák Gyula munkácsi püspök véleményét is kikérte, aki jelezte félelmét, hogy a munkácsi egyházmegyéből Amerikába szakadt hívek Ortinsky püspökkel szemben táplált ellenérzéseik miatt akár az ortodox egyházba is átlépnének. Habár Bavona nem tartotta alaptalannak Firczák és ezzel együtt a magyar kormányzat félelmét, hiszen a magyarországi skizmatikus mozgalmak terjesztői eredendően az Amerikából visszaérkezett görögTÖRTÉNETI IRODALOM 809
