Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Bobay István: Egy kalandos sorsú magyar huszár, Jajczay József élettörténete. Különös tekintettel a Hawaii-szigeteken végzett kapitányi és kiképzői tevékenységére és az egyéb 19. századi hawaii-magyar történelmi kapcsolatok kérdéséről III/747
Bobay István EGY KALANDOS SORSÚ MAGYAR HUSZÁR, JAJCZAY JÓZSEF ÉLETTÖRTÉNETE Különös tekintettel a Hawaii-szigeteken végzett kapitányi és kiképzői tevékenységére és egyéb 19. századi hawaii-magyar történelmi kapcsolatok kérdéséről Bevezetés A történelem során a magyar huszárok és katonai utazók, a világ szinte minden részére eljutottak. A 18. században több európai ország mellett a két — ha, az akkor Alaszkának a gyarmatosítását is ide számoljuk három — kontinensnyi területre kiterjedő Oroszország1 és az Amerikai Egyesült Államok2 huszárságainak az alapításaiban is magyar huszárok működtek közre. Ezek mellett a későbbiek során a magyar huszárság és a magyar katonai utazók Latin-Amerika 19. századi háborúinak is résztvevői voltak,3 de egy kisebb kontingenssel képviseltették magukat a fekete kontinensen is — az angol-búr háború 1 Már I. Nagy Péter idején felállítottak bujdosó kurucokból orosz huszáralakulatokat, azonban ezek ekkor még etnikailag vegyes alakulatoknak számítottak. Ebből az időszakból három magyar személyt érdemes kiemelni, Máriásy Adámot akit a külön ezredekben szolgáló összes huszár élére állított Péter cár. E mellet kitűnt Cserey János óbester és Turkoly Sámuel, akinek személyében egy — de valószínűleg több — magyar huszár bizonyítottan tagja volt az orosz cár Perzsia elleni ázsiai hadjáratának. Az első színtiszta magyarokból felállított orosz huszár egységeket Ivanova cárnő idején alakították meg, majd II. Katalin uralkodása alatt 1776-ban egybeolvasztással kialakították a vegyes magyar-grúz huszárezredet. Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Akadémia Kiadó, Bp. 1988. 214-227. Zachar József: Idegen hadakban. Magvető Könyvkiadó, Bp. 1984 115-132. A magyar katonai emigráció a 18. és 19. században nemcsak Oroszország, hanem az Oszmán birodalom irányába is elhagyta hazáját, akik közül néhányan beléptek az oszmán-török hadseregben és Ázsiában láttak el katonai szolgálatot. Hermann Róbert - Joó András - Mészáros Kálmán - Seres István: Török menedékjogot kapott magyar emigránsok rövid életrajzi összefoglalója. Magyar-Török Baráti Társaság, Bp. 2010. 2 A karcagi születésű magyar huszár Kováts Mihály több európai ország hadseregét megjárva az amerikai függetlenségi háború idején mint az első amerikai könnyűlovas alakulatok — Pulaski légió — kiképzője és ezredes-parancsnoka halt hősi halált az amerikaiak függetlenségéért. Kováts Mihály élettörténetének a kutatásának az Amerikában élő Póka-Pivny Aladár volt az elindítója, amelyet idehaza Zachar József fejezett be. Póka-Pivny Aladár - Zachar József. Az amerikai függetlenségi háború magyar hőse. Zrínyi Katonai Kiadó, Bp. 1982. Az észak-amerikai polgárháborúban részt vett magyar emigránsok életrajzáról pedig pár évvel ezelőtt jelent meg egy átfogó munka Vida István Kornél tollából. Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig. Akadémiai Kiadó, Bp. 2011. 3 A magyar katonai utazók képviseltették magukat többek között Brazíliában, Argentínában, Uruguayban, Paragayban, Peruban és Kolumbiában is a 19. század folyamán. Torbágyi Péter: Magyarok Latin-Amerikában. Bp. 2004.
