Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Zakar Péter: A Kassai Egyházmegye tábori papjai 1848/49-ben III/727
A KASSAI EGYHÁZMEGYE TÁBORI PAPJAI 1848/49-BEN 737 — az egyházi abszolutizmus megszüntetését. Tételmondata így hangzott: „Valamint tehát az egyháziaknak, mint egyháziaknak, s mint honpolgároknak; úgy a haza minden néven nevezendő öszves polgárainak érdekében fekszik közremunkálni: hogy az egyházunkba becsúszott abszolutizmus helyébe a hajdani püspöki s presbiteri kormány helyeztessék vissza.”62 Lehetetlennek tartotta, hogy Jézus, „az emberiség jótevője”, aki életét adta az emberekért, „az emberi jogok hirdetője, az eléggé nem méltánylott emberi méltóság visszaállítója” abszolutizmust akart volna egyházába bevezetni. Szentírási helyekkel „(pl. Mt. 2025)”, szentektől (Szt. Jeromos, Szt. Ignác) és pápáktól (Hilarius, III. Sándor) vett idézetekkel kívánta meggyőzni álláspontja helyességéről olvasóit. Következtetése szerint egyházunk első századaiban a püspökök és a presbiterek együtt kormányozták híveiket. A középkorban, „e gyászos időben”, amikor eltiporták az emberi jogokat, bevezették a papi nőtlenség természetellenes törvényét. Elragadták a püspökök és a nép kezéből a püspökök szabad választásának jogát, a presbiteri tanácsokból pedig káptalanokat alakítottak, amelyek a püspöki abszolutizmus támogatására szolgáltak. Utóbbiak a világi politika mintájára jelentek meg az egyházban, márpedig utóbbiban nincs szükség „tekervényes politikai utakkal” való élésre. A teológiai érvelés mellett a liberalizmus eszméinek való megfelelés is fenyegető érvként jelenik meg ebben a röpiratban: „de hoznának bár fel világos törvényeket a presbiteri döntő szavazatjog megbuktatására, a kor igényeinél fogva a presbitereknek döntő szavazatjogot adni kell”.63 A presbiteri tanács képviseleti alapon ülne össze, a megyei zsinat pedig negyedévenként, nyílt ajtók mellett, magyar nyelven ülésezne. A megyei zsinatokon minden pap szavazati joggal venne részt vagy képviseleti alapon lehetne azt összehívni. A nemzeti zsinatokon a megyéspüspökök mellett papi küldöttek is részt vennének, 50 paponként választanának egy képviselőt. A nemzeti zsinat feladata lenne a kötelező cölibátus eltörlése is. Végső következtetése szerint: „A szabadság, egyenlőség s testvériség bázisára fektetett egyházmegyei kormányzat, melyet püspök presbitériumával kezel, s a törvényesen tartandó megyei s nemzeti zsinatok üdvöt hozandanak egyházunkra.”64 Prámer munkája felkeltette a katolikus papság és a hívek érdeklődését. Összevetve a budapesti, illetve a Csanádi egyházmegyés liberális papság által megfogalmazott programmal, a röpirat legeredetibb vonása a presbiteri rendszer bevezetésére vonatkozott, hiszen a demokratikus egyházmegyei kormányzat követelése és a kötelező cölibátus eltörlése más egyházmegyékben is felmerült. Amikor a Váci Egyházmegyében a káptalan császárbarát irányvonalával elégedetlen papság összegyűlt Cegléden, 1849. június 21-én, a gyűlés kezdeményezője, Bobory Károly ceglédi plébános Prámer röpiratából olvasott fel egy részletet, aminek hatására a többség — a törvényesen megválasztott általános helynökkel, Mericzay Antallal szemben — „káptalan nélküli” egyházmegye62 Prámer Alajos: Üdvös és czélszerű é A káptalanokat eltörölni és ezek helyett egyházmegyénkéit presbyteriumi tanácsot alakítani? Kassa, 1848. 6. 63 Ibidem 8-29. 64 Ibidem 29-39.
