Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Zakar Péter: A Kassai Egyházmegye tábori papjai 1848/49-ben III/727
736 ZAKAR PETER vember 2-án áthelyezték Hernádnémetibe,56 de egy jó évvel később ismét Olaszliszkán volt, 1845. november 24-én nevezték ki a püspöki hivatalhoz jegyzőnek és iktatónak,57 majd az 1846. március 26-i szentszéki ülésen szentszéki aljegyző lett.58 Nevét országosan egy 1848. szeptember 1-jén megjelent röpirata tette ismertté, amelynek már címe is sokatmondó volt: „Üdvös és czélszerű é A káptalanokat eltörölni és ezek helyett egyházmegyénkint presbyteriumi tanácsot alakítani?”. Kossuth Lajos és a magyar liberálisok természetesnek tartották, hogy az államnak tiszteletben kell tartani az egyes felekezetek hitelveit, de az egyház szerkezetébe már beleszólást követeltek maguknak, mondván, hogy az abszolutizmus, ami ellen állami szinten küzdöttek, menedéket találhat az egyházi szervezetben. Az utolsó rendi országgyűlésben Kossuth Lajos terjesztette be az 1848:XX. törvénycikket a bevett felekezetek tökéletes egyenlőségéről.59 A püspökök a felsőházban tiltakoztak a törvényjavaslat ellen. A tökéletes egyenlőséget és viszonosságot kimondó 2. § kapcsán Ocskay Antal kassai püspök kifejtette, hogy „ily általános rendelethez nem járulhat, mely csak súrlódásokat idéz elő, s ezért a kath[olikus] egyház elveit, javait és jogait ily általános eszmének alá nem rendeli.”60 A katolikus püspökök szerették volna kiegészíteni a törvényjavaslatot azzal, hogy a tökéletes egyenlőség és viszonosság saját hitelveik és egyházi szerkezetük épségben tartása mellett értendő, de Kossuth és az alsótábla hajthatatlan maradt és végül ez a kiegészítés nem került be a törvény szövegébe.61 Ebben a helyzetben országszerte hallatták a hangjukat a szabaddá vált sajtóban azok a papok is, akik a katolikus egyházkormányzat demokratizálását, nemzeti nyelvű liturgiát, a kötelező cölibátus eltörlését, a káplánok és plébánosok viszonyának rendezését és előbbiek fizetésének felemelését követelték. Követeléseiket demokratikus szellemben megtartott egyházmegyei zsinatokon, illetve a tervezett nemzeti zsinaton szerették volna megvalósítani. Prámer Alajos — hasonlóan számos kortársához — a katolikus egyház befolyásának csökkenésére, a társadalom érzékelhető elvilágiasodására az egyház reformjával, demokratizálásával akart válaszolni, ettől remélve a kiábrándult hívők visszatérését az egyházba. Először azzal a politikai publicisztikában elterjedt véleménnyel szállt szembe, hogy minden pap reakciós lenne. Ez szerinte hibás vélemény, de az ilyen gyanúnak is vannak okai. A világi abszolutizmus megszüntetésének szükséges feltételének látta — hasonlóan Kossuth Lajoshoz 56 [A Kassai püspökség] - Prámer Alajosnak. [Kassa,] 1844. november 2. AACass Personalia eléri dioecesani. Prámer Alajos. 1844:1212 (latin). 57 [A Kassai püspökség] - Prámer Alajosnak. [Kassa,] 1845. november 24. AACass Personalia eléri dioecesani. Prámer Alajos. 1845:1358 (latin). 58 Kivonat a Kassán, 1846. március 26-án tartott szentszéki ülésből. AACass Personalia eléri dioecesani. Prámer Alajos. 1846:846 (latin). 59 Kossuth Lajos Összes Munkái XI. Kossuth Lajos 1848/49-ben I. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen. S.a.r. Barta István. Budapest, 1951. 726. 60 Religio és Nevelés. Kath. egyházi folyóirat. Új folyam V 30. szám (1848. április 13.) 240. 61 Meszlényi Antal: A magyar katholikus egyház és az állam 1848/49-ben. Budapest, 1928. 78-82.
