Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Tinku Balázs: A Lombard-velencei Királyság létrehozása, kiépülése 1814-1820 III/665
700 TINKU BALÁZS kor a császár július 3-i parancsára helyőrségi feladatokkal bízták meg őket - amint elérik a megfelelő szervezettségi szintet. Sommariva altábornagynak fel kellett gyorsítania szervezést, így egyre több más nemzetiségű tiszt került az olasz ezredek élére. Ezzel párhuzamosan több olasz tisztet vezényeltek át máshova, így a kezdeti bizakodó légkör hamar megromlott. Októberben feloszlatták a Freikorps-ot, hogy emberanyagával a négy könnyűgyalogos zászlóaljat feltölthessék, novemberben pedig az alig hadrafogható állapotú ezredek megkapták hadrendi számaikat és helyőrségi körletüket. A felállított 1. olasz ezred lett az új 13. sorgyalogezred (helyőrségi körlet Brünnben), a 2. olasz ezred az új 23. sorgyalogezred (helyőrségi körlet Prágában), a 3. olasz ezred az új 38. sorgyalogezred (helyőrségi körlet Grazban) és a 4. olasz ezred az új 43. sorgyalogezred (helyőrségi körlet Budán). A nyolc századból álló (mindegyik ezredből két század) gránátoszászlóaljat pedig Bécsbe rendelték reprezentatív okokból, ahol a szilveszteri mustra fő „látványosságát” adták, majd januárban Pestre irányították át. Az olasz egységek egyenruháikon megkülönböztető jelzésként vörös szegélyt használhattak. Mindezek az apró gesztusok azonban kevéssé vigasztalhatták a decemberi-januári télben Csehország felé menetelő katonákat. Az új tisztek közül kevesen beszéltek olaszul, az altisztek pedig nem beszéltek németül. Napóleon februári elbai szökése után pedig érezhetően paranoid hangulat ragadta el a császári-királyi hadsereget, amikor a még mindig folyamatban lévő ezredszervezés menetét megváltoztatták. A utánpótlásnak szánt egységeket maximum 200 fős csoportokban kellett útnak indítani az adott ezred állomáshelyére, hogy elejét vegyék a dezertálásnak vagy a lázadásnak.161 Az 1815-ös francia hadjáratban természetesen nem vehettek részt olasz csapattestek, bár július közepén presztízs okokból mégis megengedték, hogy kisebb egységek útnak indulhassanak. De a hadjárat addigra már túlhaladt, az engedély elkésett.* 152 Az 1815-ös események más szempontból viszont döntőnek bizonyultak. A Napoleon-paranoia szülte azt a döntést, miszerint minden olyan egykori olasz főtisztnek fel kell esküdnie a császárra április 1-ig, akik eddig még nem léptek Habsburg szolgálatba. Sokszáz tiszt tette le az esküt anélkül, hogy szolgálatot vállalt volna, akik viszont megtagadták ezt, azokra hadbírósági tárgyalás várt. A mantovai per néven ismert esetet már embtettem. A császári-királyi hadsereg részeként, távol az otthoni környezettől fejeződött be a hadszervezés utolsó fázisa. 1815-ben az itáliai hadsereg milánói katonai árvaházát (Istituto degli Orfani militari) átalakították a Habsburg Monarchiában neki megfelelő nevelőintézetté (Erziehungshaus), sokkal lényegesebb változás volt azonban az osztrák katonai törvények fokozatos bevezetése. Az 1815 decemberében Ferenc császár a COHC tanácsosainak javaslatára engedélyezte a testi fenyítéseket, 1816 júniusára pedig már minden császári-királyi haditörvény vonatkozott az olasz ezredekre. A gyalogosegységek szervezésével sok probléma akadt, ellenben annál látványosabb sikert értek el a 7. svalizsér-161 Sondhaus, L.\ Emperor. 15. 152 A 7. svalizsérezred Sopronban állomásozott, de parancsot kapott, hogy csatlakozzon a nyugati haderőhöz. Útban volt, amikor Melk térségében parancsot kapott, hogy térjen vissza Magyarországra.
