Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Forradalmár emigránsok nyomában - a bécsi rendőrség ügynökei külföldön az 1850-es években III/601
A BÉCSI RENDŐRSÉG ÜGYNÖKEI KÜLFÖLDÖN AZ 1850-ES ÉVEKBEN 603 vács (Schmidt) Pál királyi fiskális, aki 1850 nyaráig Jasmagy jobbkeze volt, ezután hazatért Magyarországra.9 A páholyvezetők irányítása alatt állókon kívül tevékenykedtek még független levelezők, akikkel Bécsből tartották a kapcsolatot, Bach az uralkodónak szánt jelentésében Augsburgot, Brüsselt, Baselt, Bernt, Braunschweigot, Breslaut, Kölnt és Drezdát nevezte meg helyszínekként, de más forrásokból tudjuk, hogy természetesen a nagy európai emigráns központokban, Párizsban vagy Londonban szintén működtek fizetett konfidensek. A földrajzi lefedettséget illetően gyenge pontként Bach Itáliát jelölte meg, ahol ekkoriban csak Torinóban és Genovában állt rendelkezésre konfidens. Ahogy azután a magyar politikai emigráció prominens vezetői elhagyhatták Törökországot, lehetővé vált a keleti hálózat karcsúsítása, ezzel párhuzamosan a nyugat-európai háló sűrűbbé szövése, miközben új helyszínként megjelent a tengerentúlon New York.10 A külföldi államrendőrségi adatgyűjtés természetesen nem korlátozódott az emigránsok által lakott országokra és a német államokra. Elsősorban a határmenti területek, a dunai román fejedelemségek és Bosznia jelentettek még célpontot,11 de ezek jelentősége alárendelt maradt a tárgyalt időszakban. Egy — feltehetőleg Clannern által papírra vetett — összefoglalás a külföldön folyó államrendőrségi tevékenységről három ügynöktípust különített el: egyrészt azokat, akik fizetett ügynökként a császári kormányzat szolgálatában álltak; olyan bizalmi levelezőket, akik tevékenységét időről időre honorálják; harmadrészt pedig olyan „elvtársak”-at (Gesinnungsgenossen), akik meggyőződésből és odaadásból támogatják a bécsi kormányt. Az első kategóriába a Londonban, Párizsban, Zürichben, Lipcsében és Konstantinápolyban működő „főügynökség” vezetőit sorolta, másrészt pedig összesen 15 személyt, akik önállóan tevékenykedtek.12 A költségek az 1848 előtti kiadások közel duplájára emelkedtek, ezt alapvetően két tényezőre vezették vissza: egyrészt a megnövekedett feladatokra, másrészt pedig a változott valutaviszonyokra.13 Bach előterjesztése 1851 februárjában a nyugat-európai hálózat költségeit havi 4500, a keleti költségeit havi 9 Jasmagy tolmácsként történő alkalmazására lásd: Schwarzenberg miniszterelnök előterjesztése az uralkodó számára, Bécs, 1850. jún. 16. Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv (=HHStA) Kabinettkanzlei, Vorträge MRZ 2419/1850.; Kovácsot Bach jutalmul kinevezte járási biztosnak és a temesvári „biztonsági szolgálat központi irodája” (Zentral-Sektion für den Sicherheitsdienst) vezetőjének. Bach levélfogalmazványa Mayerhofer vajdasági kormányzóhoz, Bécs, 1850. jún. 10. HHStA, Ministerium des Äußern, Informationsbüro (=IB) A Akten Nr. 2233.; vö. Hajnal-. A Kossuth-emigráció Törökországban I. 334-348.; Deák Imre: A száműzött Kossuth. I. Törökországban. Bp. é.n. 119. 10 Bach előterjesztés fogalmazványa az uralkodóhoz, Bécs, 1851. febr. 4. AVA Nachlass Bach Kt. 26. 11 Paul Tvertkovic boszniai születésű ortodox pap például (mint írta, 1848-1849-ben részt vett a harcokban a magyarok ellen Stevan Petrovic Knicanin segédcsapatában, s Újvidéken élő családjának anyagi támogatását kérte szolgálataiért cserébe) maga ajánlkozott boszniai kapcsolatain keresztül információszerzésre, s Bach elfogadta ajánlkozását, 1852 tavaszán még egészen biztosan fennállt a kapcsolat. Tvertkovicra vonatkozóan lásd: HHStA, IB A Akten Nr. 3495., BM Akten (=BM) 182/1852. 12 Feljegyzés aláírás nélkül, Bécs, 1852. ápr. 19. AVA, Nachlass Bach, Kt. 26. 13 Clannern von Engelshofen jelentése Bach számára, Bécs, 1851. júl. 27. AVA, Nachlass Bach, Kt. 26.