Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Forradalmár emigránsok nyomában - a bécsi rendőrség ügynökei külföldön az 1850-es években III/601
604 DEÁK ÁGNES 3300 forintban, azaz évi több mint 90 000 forintban határozta meg.14 Az 1852- es kimutatás szerint míg 1851 nyaráig a keleti ügynökök havi honoráriuma 3000, a nyugatiaké 5600 váltóforintot tett ki, addig ez az összeg 1852. áprilisra Keleten 700, Nyugaton 3655 váltóforintra változott,15 azaz itt már körülbelül évi 52 000 forinttal számoltak. Bach igyekezett volna saját kezébe és saját minisztériumába centralizálni a külföldön folyó államrendőrségi adatgyűjtést. E téren azonban igen befolyásos konkurensekkel kellett számolnia. Egyrészt — ahogy már említettük — Schwarzenberg miniszterelnökkel, akinek szerepét a bel- és külföldi államrendőrségi tevékenység irányításában nem becsülhetjük alá, ha pontosan nem is tudjuk dokumentálni. Másrészt az egyes tartományi helytartók/kormányzók is alkalmanként külföldre, leginkább a tartományukkal határos területekre küldtek egy-egy saját bizalmast konkrét megbízással. Bach igyekezett a tartományi közigazgatási vezetőket rászorítani, hogy külföldre ügynököt csakis az ő előzetes engedélyével menesszenek,16 de nem tudjuk, ezt milyen hatásfokkal volt képes érvényesíteni. Amire azonban még kísérletet sem tehetett, az a legkülönfélébb katonai hatóságok által, elsősorban katonai hírszerzés céljából kiküldött, de alkalmanként politikai megbízásokkal is ellátott ügynökök ellenőrzése volt. Elsősorban a két észak-itáliai tartomány legkülönbözőbb katonai parancsnokai tartottak fenn efféle élénk kapcsolatokat, s itt a rendőrigazgatóságok gyakorlatában sem volt ez ritka. Végül, de nem utolsó sorban Johann Kempen von Fichtenstamm altábornagy, csendőrfőfelügyelő is folyamodott alkalmanként ehhez az eszközhöz.17 Ennek persze Bach minisztériumára nézve kedvező hatása is volt, hiszen ez némileg kiegyensúlyozhatta például a minisztérium itáliai ügynökállományának foghíjasságát, viszont nem volt biztosított az, hogy a katonai hatóságok által szerzett információk maradéktalanul és haladéktalanul eljutnak a civil hatóságokhoz. A forradalmi mozgalmak vezetői iránti európai (majd tengerentúli) hajszában azonban más tekintetben sem volt magára hagyatva a bécsi belügyminiszter. 1851 tavaszán ugyanis létrejött a szervezett együttműködés Ausztria, Poroszország, Szászország és Hannover között az államrendőségi tevékenység terén az ún „Polizeiverein” keretében. Az első lépéseket Friedrich Eberhardt, a szászországi belügyminisztérium rendőri ügyekért felelős tanácsosa tette még 1850 tavaszán, amikor a drezdai osztrák követ közvetítésével Schwarzenberg miniszterelnöknek jelezte a kapcsolatfelvételi szándékot. Ezt követően Bach 14 Bach előterjesztés fogalmazványa az uralkodóhoz, Bécs, 1851. febr. 4. AVA, Nachlass Bach, Kt. 26., ismerteti: Frank Tibor'. Egy emigráns alakváltásai. Zerffi Gusztáv pályaképe 1820-1892. Bp. 1985. 46. 15 „Uibersicht sämmtlicher mit dem Dienste der staatspolizeilichen Agenturen in In- und Auslande verbundenen Auslagen” címmel kimutatás, Bécs, 1852. ápr. 19. AVA, Nachlass Bach, Kt. 26. 16 Vö. Bach és Mecséry csehországi helytartó levélváltását, 1849. aug- szept. HHStA, IB A Akten Nr. 542. 17 A Hamburg környéki Altonából például 1851 őszén jelentik Bachnak, hogy Kempen Franz Poliak ügynököt odaküldte. Ernst aláírással jelentés, Altona, 1851. szept. 8. HHStA IB A Akten Nr. 8318.
