Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fenyő István: Csillagok együttállása. Tocqueville, J. S. Mill és a magyar centralisták III/567
utóbbi folyóirat hatásáról Eötvösékre ugyan írtam, de Mill bírálatát akkor sem említettem.) Mill a szóban forgó esszéket akkor írta, amikor elszakadóban volt, vagy már el is szakadt apja utilitarianizmusától, és liberalizmusát, sőt a liberalizmust megalapozó gondolatokkal lépett a közönség elé.4 5 Szólnom kell valamit a két európai kiválóság megismerkedéséről s Tocqueville említett tanulmányának keletkezéséről. A nagy politikai gondolkodó második angliai utazása során 1835 májusának utolsó napjaiban (feltehetőleg 26-án) Londonban személyesen is megismerkedett a vele szinte egyidős John Stuart Millel, az angol radikális politológusok vezéralakjával. A két fiatalember annyira egymásra talált, hogy mint azt Tocqueville újdonsült angol barátjának 1835. június 13-án kelt levelében írja: ők egymásnak címezik gondolataikat, számára semmi sem esik olyan jól, mint amikor a levélbeli vélemény (ebben az esetben a Miilé) őt tükrözi.6 Mill megismerkedésük alkalmával megígértette francia kollégájával, hogy folyóiratába, a London Review-ha (utóbb, 1836 áprilisától London and Westminster Review-be) mielőbb megírja a fentebb említett tanulmányt. Ennek a megújult szemlének épp 1836. április 1-jei első számában jelent meg Tocqueville elkészülő írása. De hogyan kerül a képbe Eötvös és társai, a hazai centralisták? Úgy, hogy e szintén sokat olvasó és gondolkodó ifjú emberek minden valószínűség szerint olvasták e tanulmányt, méghozzá feltehetőleg megjelenése színhelyén, s a maguk reformprogramjának összeállításakor hasznosították is. Eötvös például 1836. július 1-jén kezdődő, több mint félesztendős nyugat-európai utazásának időszakában főleg hol Párizsban, hol Londonban tartózkodott, s a műveltebb körökben (szalonokban) bőven folyhatott e tanulmányról a szó. Trefort már Eötvöst megelőzően járta be ezt az utat, sőt nagyobbat, Szalay pedig 1838-ban, illetve 1840-ben.6 Hiszen Tocqueville első Amerika-kötete is 1835 januárjában jelent meg Párizsban, nagy nemzetközi visszhangot váltva ki, beleértve hazánkat is. Aki tőlünk politikai tapasztalatszerzés céljából utazott Nyugatra, annak figyelmét a Tocqueville-esszé aligha kerülhette ki. Annál kevésbé, mert már előbb, 1835 októberében megjelent Mill értő és megbecsülő kritikája Tocqueville Amerika-könyvéről. A második kötettel pedig 1840 októberében foglalkozott, immár az Edinburgh Review-ben, a hazai centralisták kedvelt folyóiratában.7 Ennek mintájára hozták létre a Budapesti Szemlét. Ugyanakkor a Mill szerkesztette folyóiratot, a London and Westminster Review-et is forgatták, jóllehet az némileg radikálisabban volt liberális, mint a skóciai megjelenésű folyóirat. 568 FENYŐ ISTVÁN 4 Mill e korszakáról: Alexander Bain: John Stuart Mill. London, 1882. 30-60.; Eugene August: John Stuart Mill. A mind at large. New York 1975. 79-88.; H. O. Pappé i. m. 5 Tocqueville: Lettres choisies - Souvenirs. 1814-1859. Paris, 2003. 330-332. 6 Eötvös József: Levelek. S. a. r. Oltványi Ambrus. Bp., 1976. 106-111., 112-114., 114-116.; Sőtér István: Eötvös József. 2. átdolg. kiad. Bp., 1967.; Fenyő István: A centralisták. Egy liberális csoport a reformkori Magyarországon. Bp., 1997. 100-106. 7 John Stuart Mill: De Tocqueville on Democracy in America (I) 1835. In: The Collected Works of John Stuart Mill. Vol. XVIII. Ed. John M. Robson. Toronto 1977. Eredeti megjelenése: London Review I. 3. sz. 1835. okt. 85-129. Ford. Henry Reeve. - M. de Tocqueville on Democracy in America. In: J. S. Mill: Dissertations and Discussions Vol. II. London, 1869. Eredeti megjelenése: Edinburgh Review 1840. okt.
