Századok – 2014
TÖRTÉNETI IRODALOM - Adel, Burg und Herrschaft an der "Grenze": Österreich und Böhmen (Ism: Balogh-László Emese) II/560
vissza Magyarországra, Vitéz János tulajdonába. Összességében mindez, bár a krónikák közti egyezések nyomán vélt ősgeszta egykori meglétét megkérdőjelezi, a krónikaváltozatoknak az eddig véltnél nagyobb számát, ezáltal a középkori magyarországi történeti érdeklődés intenzívebb voltát sejteti. A „Historiográfia” témakörén belül Thoroczkay Gábor kissé talán rendhagyó, de bizonyos szempontból hiánypótló írásában (639-645.) Romsics Ignác közelmúltban megjelent historiográfiai összefoglaló munkáját (Clio bűvöletében. Bp., Osiris, 2011.) egészíti ki. Thoroczkay szerint ugyanis a tárgyalt munka, minden érdeme ellenére középkorász szempontból kissé felemásra sikeredett: számos, a hazai medievisztikában jelentősét alkotó, nemzetközileg is ismert és elismert középkorkutató életművét ismerteti kissé egyoldalúan (pl. Szentpétery Imre, Deér József, Györfíy György, Kristó Gyula, Fügedi Erik, Engel Pál, Kubinyi András), vagy éppen teljességgel említés nélkül hagyja (pl. Karácsonyi János, Kumorovitz Lajos Bernát, Bolla Ilona, Gerics József, Bertényi Iván, Solymosi László). A tanulmány ezt a hiányt igyekszik pótolni. A kötetet Draskóczy professzor úrnak a szerkesztők által összeállított, 1975-2011 közötti bibliográfiája (673-685.) zárja. Összességében elmondhatjuk, hogy a hat témakör és az azokban szereplő tanulmányokból összeálló színes középkortörténeti paletta híven tükrözik az ünnepeknek a középkori magyar történelem iránti — de nem egyszer még azon is túlmenő — szerteágazó érdeklődését. 560 TÖRTÉNETI IRODALOM Kálmán Dániel ADEL, BURG UND HERRSCHAFT AN DER „GRENZE”: ÖSTERREICH UND BÖHMEN Beiträge der interdisziplinären und grenzüberschreitenden Tagung in Freistadt, Oberösterreich, 26. bis 28. Mai 2011. (Studien zur Kulturgeschichte von Oberösterreich 34. Folge) Klaus Birngruber, Christina Schmid (Hrsg.), unter Mitarbeit von Herwig Weigl Oberösterreichischen Landesmuseum, Linz, 2012. 240 o. NEMESSÉG, VÁR ÉS URADALOM A „HATÁRON”: AUSZTRIA ÉS CSEHORSZÁG A Felső-Ausztria kultúrtörténetét bemutató kiadványsorozat első kötetét 1993-ban adták ki Linzben, 2012-ben pedig már a 34. kötet látott napvilágot az Oberösterreichischen Landesmuseum (Linz), az Institut für Österreichische Geschichtsforschung (Bécs) és az Institut für Realienkunde des Mittelalters und der frühen Neuzeit der Österreichischen Akademie der Wissenschaften (Krems) közös gondozásában. A sorozat eddig megjelent kötetei általában egy-egy témával, felső-ausztriai érdekeltségű történeti, művészettörténeti, illetve régészeti kérdéskörrel foglalkoznak, így többek között a felső-ausztriai szárnyasoltárokkal, a gabromagusi (Windischgarsten) római katonai erőd feltárásával, vagy a linzi torta különböző írott forrásokban megmaradt receptjeivel. Azonban 2007-től kezdve már egy-egy, a tartomány kulturális életét tekintve jelentős konferencián elhangzott előadások anyagait, előadásait is közreadják. Ebben a legutóbbi kiadványban a 2011. május 26-28. között Freistadtban tartott interdiszciplináris és határokon átnyúló, „Nemesség, cár és uradalom a „határon”: Ausztria és Csehország” címet viselő konferencián elhangzott előadások anyagát jelentették meg. A konferencia gondolata 2006-ban fogalmazódott meg, mikor a felső-ausztriai tartományi múzeumok megvásárolták a középkori történelemmel és kultúrtörténettel foglalkozó Alfred Höllhuber több ezer darabot kitevő régészeti gyűjteményét. A professzor a Mühlviertel nevet viselő régióban működött, s gyűjteményének nagyobb része is erről a vidékről származik. A Mühlviertel Felső-Ausztria északi, északkeleti részén fekszik, vagyis az osztrák-cseh határ mellett, s a tartomány körülbelül egynegyedét teszi ki. Az Oberösterreichische Landesmuseen nem csak azt vállalták, hogy gondoskodnak a tárgyak megőrzéséről, hanem kötelezték magukat arra is, hogy a professzor örökségét bemutatják és hozzáférhetővé teszik a kutatók és a nagyközönség számára egyaránt. Ebben a projektben több intézmény is részt vett a múzeumokon kívül, így az említett kremsi akadémiai és a bécsi egyetemi intézet, valamint a bécsi Naturhistorischen Museum. A közös munka során úgy döntöttek az
