Századok – 2014

TÖRTÉNETI IRODALOM - Adel, Burg und Herrschaft an der "Grenze": Österreich und Böhmen (Ism: Balogh-László Emese) II/560

egyes intézmények munkatársai, lehetőséget kell biztosítani a szakemberek minél szélesebb körének arra, hogy az adott gyűjteménnyel kapcsolatban felmerült témákról bemutathassák kutatási eredményeiket, illetve megvitathassák a különböző módszertani szempontok alkalmazási lehetőségeit. Különösen jelentős, hogy a 2011-ben megvalósult konferencián nem csak osztrák, hanem cseh szakemberek is részt vettek. A szervezők célja kezdetektől fogva az volt, hogy az elhangzott előadásokat nyomtatott formában közreadják, s ezáltal az újabb kutatási eredmények ne csak szakemberekhez, hanem a nagyobb nyilvánossághoz is eljuthassanak.

A konferencia alatt az osztrák és a cseh szakemberek tehát nem csak szűkebb szakmai problémákat vitattak meg, hanem két módszertani kérdéskört is. Az egyik arra próbálta megtalálni a választ, hogy a középkori régészet és az írott szövegek alapján dolgozó történettudomány hogyan tudna hatékonyan együttműködni, míg a másik arra irányult, hogy a különböző nyelvterületről származó és különböző kutatási háttérrel rendelkező szakemberek miképp tudnának jobb és gyümölcsözőbb kapcsolatokat kiépíteni egymással. A kötet előszavát író, középkori történettel és történeti segédtudományokkal foglalkozó Karl Brunner osztrák történész szerint az együttműködés hatékonyságára azért is szükséges nagyobb hangsúlyt fektetni, mert a különböző országokban egymástól eltérő lehet a terminológia használata, valamint szintén eltérések mutatkoznak a kutatási körülményekben és az eredmények interpretációjában is. A párbeszédet a professzor szerint az egyes építmények funkciói meghatározásának kérdéskörével lehet kezdeni, s ily módon lehet eljutni az egyes területek politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak meghatározásához.

A kötetben tizennégy tanulmány olvasható, közülük kilencet cseh kutatók írtak. Azonos arányban található köztük történeti és régészeti témájú dolgozat. A tanulmányok egy angol nyelvű kivételével német nyelven íródtak, s mindegyik végén rövid, cseh nyelvű rezümé olvasható.

A kötetben szereplő első tanulmány szerzői Klaus Birngruber, Alice Kaltenberger, Thomas Kühtreiber és Christina Schmid, akik elsőként tanulmányozták Höllhuber professzor hagyatékát, s az ő feladatuk annak feldolgozása. Klaus Birngruber történész, középkori és kora újkori történettel, a történelem segédtudományaival és teológiával is foglalkozik, kutatási területei között szerepel IV Henrik császár és I. Albert uralkodása, III. Ince pápa élete és munkássága. Alice Kaltenberger és Thomas Kühtreiber régészek, előbbi Felső-Ausztria középkori és újkori kerámiáit kutatja, utóbbi kutatási területe a középkori várak és anyagi kultúra, Christina Schmid pedig a Felső-Ausztriai Tartományi Múzeum munkatársa. A kutatócsoport tagjai egy, a konferencia megrendezésekor még futó projektről, annak előzetes eredményeiről tartottak beszámolót. Előadásukban kísérletet tettek a nemes, vár és határ középkori fogalmának meghatározására. A tanulmány bevezetőjében Alfred Höllhuber kutatásait mutatták be, valamint arra a problémára hívták fel a figyelmet, hogy a „nemesség” fogalom Felső-Ausztriában nem egyezik azzal, amivel Ausztria többi részén találkozhatunk. A történeti, írott forrásokból ismert adatokat ásatási eredményekkel egészítették ki, s ezek alapján próbálták meghatározni, mely esetekben lehet szó nemesi lakhelyekről. A kutatás középpontjába két kérdéskört állítottak: 1. Hogyan definiálható a nemesség fogalma Alsó-Mühlviertelben? 2. Hogyan értékelhetjük a „határ” fogalmát a nemesség kontextusában, illetve annak területeken átnyúló hatalomgyakorlása miatt? Határ alatt Birngruberék az őrgrófság — illetve a későbbi Osztrák Hercegség — és a Cseh Fejedelemség, majd Királyság határát értik.

Megállapították, hogy a leletanyag alapján nem lehet egyértelműen elkülöníteni az elithez és a köznéphez tartozó személyeket. Az írott források tanúsága szerint ugyanakkor a várak tulajdonosai nem is voltak minden esetben nemesek. Ezt a helyzetet nevezték el a kutatók szürke zónának. Emellett a cseh kutatás úgy véli, a várépítkezések az ország területén csak a 13. században kezdődtek. Ezt a tézist a modern osztrák kutatás is alátámasztotta, miközben hangsúlyozta, hogy erődített udvarházak már léteztek, melyeket szintén nem lehet egyértelműen a nemességhez kapcsolni. A kevés fennmaradt írott forrás miatt azt sem tudjuk, hogy ezek pontosan milyen céllal épültek. A nemesség 11-13. századi fogalmát egyelőre tehát nem tudták egyértelműen definiálni. A másik kérdést illetően megállapították, hogy a késő középkorban nem lehet egy, Csehországot és Ausztriát stabilan elválasztó határról beszélni. A határvonal folyamatosan változott, köszönhetően az egymással vetélkedő hatalmi csoportok változó erőviszonyainak. A határvonalakat valószínűleg megpróbálták a természetes képződményekhez (folyók, hegyek) kötni, s ebben a folyamatban jelentős szerepet játszhatott az előkelők kísérete. A határok megszilárdulásában végül döntő jelentősége lehetett annak, hogy a 13. században az osztrák herceg megszerezte az Alsó Mühlviertelt, s megalapította Freistadt városát.

TÖRTÉNETI IRODALOM 561