Századok – 2014
TÖRTÉNETI IRODALOM - Städteatlanten. Vier Jahrzehnte Atlasarbeit in Europa (Ism.: Lakatos Bálint) II/553
gadhatóak meg a „sötét oldal” képviselőivel kapcsolatban. Végül még egy fájlalható hiány érdemel említést: a kötetben sajnos nem minden konferencia-előadás kapott helyet, jóllehet ezek — legalábbis a kötetet záró összegzés alapján — maguk is érdekes kérdéseket vetettek fel (pl. a pápai hatalom kríziseként felfogható ellenpápaság, amelyet Karl-Siegbert Rehberg, vagy a skizma körüli viták sajátosságai egy szűkebb, sajátosan megosztott földrajzi környezetben, Gascogne-ban, amelyet Hugues Labarthes vetett fel). Sajnos ezek nélkül az egyes részterületeken még maradnak fehér foltok. TÖRTÉNETI IRODALOM 553 Kiss Gergely STÄDTEATLANTEN Vier Jahrzehnte Atlasarbeit in Europa Hrsg, von Wilfried Ehbrecht (Städteforschung, Reihe A, Bd. 80.) Köln-Weimar, Wien, Böhlau, 2013. XLVI; 385 o. VÁROSATLASZOK Az atlszkészítés négy évtizede Európában A Nemzetközi Várostörténeti Bizottság (Commission internationale pour Thistoire des villes / International Commission for the History of Towns, CIHV) 1955-ben római alakuló ülésén határozta el többek között egy európai várostörténeti atlaszsorozat kiadását. Ennek formai követelményeit hivatalosan az 1968-as oxfordi konferencián határozták meg, és 1995-ben Münsterben módosították. A kezdeti koncepció az egyes városok rövid, lényegre törő bemutatását, a 18-19. századi kataszteri térképek alapján az 1830/1840 körüli „érintetlen preindusztriális állapot” megrajzolását és dokumentálásét, illetve az európai léptékű összehasonlíthatóságot tűzte ki célul. Az évtizedek folyamán azonban a tapasztalatok fényében a részletesebb, elemzőbb, az összehasonlíthatóság mellett az egyedi és regionális sajátosságokat is megvilágító, valamint a 19-20. századi, tehát iparosodott állapot vizsgálatát is lehetővé tévő megoldások is születtek. A négy évtized alatt 18 ország több mint 500 városatlasza jelent meg, a jelenlegi országhatárok szerinti rendben. (Listájuk a Royal Irish Academy honlapján tekinthető meg. (http://www.ria.ie/Research/IHTA/ European- Project.aspx (2013. január 20.)) A vállalkozásban kezdettől fogva, már a keretek megalkotásától a német jelenlét a hangsúlyos: egyrészt a nyugatnémet várostörténészek intézményi háttere volt a legerősebb, másrészt ők jelentették meg a legtöbb atlaszt (a Deutscher Städteatlas mellett hesseni, rajnai, vesztfáliai alsorozat is készült, ill. történeti német — porosz, sziléziai — területek egyes városainak térképeit is kiadták, 2006 óta pedig megindultak a frissített koncepciójú Deutscher Historischer Städteatlas kötetei is). A rendszerváltozás után a közép(-kelet)-európai országok is csatlakoztak, köztük Magyarország is; nálunk Sopron (2010), illetve Sátoraljaújhely (2011) atlasza készült eddig el.( Jelenleg kiadáshoz közeli állapotban van Buda (1686-ig) és Kecskemét atlasza, és OTKA-program keretében folyik Buda (1686-1848), Kőszeg, Miskolc, Pécs, Szeged és Vác feldolgozása is.) A hazai várostörténeti kutatásokat is érinti tehát az a tanulmánykötet, amely a Münsterben működő Institut für vergleichende Städtegeschichte (IStG) Städteforschung nevű kiadványsorozatának darabjelként jelent meg, és címe alapján az eddigi munkálatok mérlegét vonja meg. A kötet három témakör mentén szerveződik (I. Az európai várostörténeti atlasz nemzeti keretek közötti megvalósítása, ennek módszertana és forráskérdései; II. A kataszteri térképek használhatósága a korábbi településtörténeti állapotok rekonstrukciójához; III. A várostörténeti atlaszok felhasználhatósága és összehasonlíthatósága), témakörönként 4 (az első témakörben 5) angol, illetve német nyelvű tanulmánnyal. Ezeket egy terjedelmes német nyelvű bevezető, egy 32 oldalas színes képmelléklet, a vállalkozás keretei között eddig megjelent európai városi atlaszok áttekintő lajstroma, valamint egy alapos hely- és személynévmutató keretezi és teszi használhatóbbá. Közismert, hogy az efféle áttekintő kötetnek szükségszerűen megvannak a maga szerkezeti és tematikai gyengéi (a szerkesztő a saját munkatársain kívül kit tudott még éppen megnyerni a vállalkozásnak; a felkért szerzők közül ki mondhatta le a tanulmányát; hogyan sikerült a finanszírozást és a szerkesztési nehézségeket megoldani). Mindez erre a tanulmánykötetre is igaz: nem annyira mérleg vagy körkép az, amit kapunk, inkább csak szemezgetést a kérdéskörből. A bizonyítványt a Wilfried Ehbrecht által jegyzett, egyébként elég öszvér bevezető hivatott magyarázni. Ehbrecht beszél egyrészt a munka szerkezetéről és tematikájáról — elég fantáziátlanul bő
