Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETEK MAGYARORSZÁGON A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 527 vagy várnagy töltötte be. A földesúr megbízottja, helyi képviselője ura meghatalmazásából gyakorolta annak bírói hatalmát, bizonyos ügyekben első fokon ő ítélkezett a mezővárosi polgárok felett, vagy ha a mezőváros önkormányzata nagyobb hatáskörű volt, akkor a fellebbviteli fórumot jelentette.222 Rozsnyó esetében például a földesúr esztergomi érsek officiálisai a késő középkorban az uradalom igazgatási ügyein túl csupán a fellebbviteli ügyek elbírálását vagy esetleg a mezővárosi testülethez való visszautalását, illetve a városi elöljáróság és intézmények felügyeletét végezték. Előfordult az is, hogy egyes ügyekben nem az officiális, hanem a földesúr, az esztergomi érsek más megbízottja ítélt.223 Csázma 1418-as privilégiuma szerint a püspöki tiszttartó nem ítélkezhet a csázmai libera villa polgárai felett, csak a provincia (uradalom) népei felett.224 1484-ben Mátyás király privilégiumban biztosította Debrecennek, hogy az ispán a polgárok között nem ítélkezhet, debreceni polgárt nem fogathat le és nem bírságolhat meg. A polgárok által fellebbezett ügyekben sem illetékes, azokat más fellebbviteli fórum: vagy a tárnokmester vagy Buda város magisztrátusa jogosult eldönteni.225 Gyula 1496-os földesúri privilégiumában Corvin János felmentette a várost a vár udvarbírója, officiálisa alól, azaz az officiális többé nem közvetlen felügyelője a városnak, nem ő engedélyezi a mesteremberek letelepedését, nem ő ellenőrzi a vásárokat, a felsorolt terheken kívül, mint például a gát és híd karbantartása és a vár borral és épületfával való ellátása, mást nem követelhet a mezővárostól. Az officiális minden szolgája károkozását köteles megtéríteni és a mesterembereknek munkájuk szerint rendesen fizetni.226 A privilégiumokban hangsúlyozott felmentés közvetve azt is mutatja, mennyire általános és magától értetődő volt a földesúri ispánok bírói hatalma. A vizsgált mezővárosi oklevelekben főleg ebben a bírói szerepkörben tűnnek elénk. Értesülhetünk a mezővárosnak a földesúrral folytatott levelezéséből túlkapásaikról, igazságtalanságaikról vagy éppen a mezővárossal való egymásra utaltságukról.227 De ebben a tükörben többet nem láthatunk belőlük, sem a birtokigazgatási feladataikat, sem a helyi társadalomban játszott szerepüket.228 Megjegyzések az Északkelet-magyarországi mezővárosok középkori fejlődésének jellemzőihez. Századok 147. (2013) 328-329. 222 Vö. Ozora oppidum kiváltságlevele, 1426: Wenzel Gusztáv: Okmánytár Ozorai Pipo történetéhez. 4. közi. Történelmi Tár 1884, 616-617.; milyen ügyekben ítélkezhetnek, mi van fenntartva a várnagy( okinak. 223 Kollmann O. L.: Gömör és Kis-Hont i. m. 79-80. (részben 1526 utáni példákkal) 224 ZsO VI. 2229. 225 DF 278829. Átírása 1509: DF 278850. 226 Gyulai okit. 33. 227 Panaszok a tiszavarsányi tiszttartó ellen, 1477: DL 56035. Panaszok Miklós blinai várnagy ellen, 1425-35k.: Zichy VIII. 440. Panaszok Patócsy Péter hunyadi várnagy ellen, Vizesmonostor, 1516:1. 216. j. Pápa, 1477: a város tanúsítja, hogy a várnagy jogosan foglalta le Hidászi Gergely javait. Memoriae i. m. 44-45. - kora újkori példák: Jobbágylevelek. Összeáll. H. Balázs Éva. Bp. 1951. 228 A tiszttartókat a megyei okleveles anyagban, a hatalmaskodásoknál, birtokvitáknál, tanúvallatásoknál lehet „megfogni”, pl. Tiszavarsány és Nyénye határvitájakor: DL 56315., 56315., 56314., 56342. A körmendi várnagy szerepe a a körmendi kolostor elleni fellépésben: Erdélyi Gabriella: Obszerváns és protestáns reform: a közösség és a földesúr hitváltása. In: Mezőváros, reformáció és irodalom. (16-18. század). Szerk. Szabó András. Bp. 2005. 7-25. A várnagy mint helyi lakos, szomszéd: Szombathely, 1481. Sopron vm. oki. 139. = Tóth E- Zágorhidi Czigány B.: Források i. m. 92. Szond, 1448: officiális ad a vargáknak céhszabályzatot (DL 14145.)
