Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
526 LAKATOS RÁUNT Vizesmonostoron is, amely szerényebb keretek között, de szintén egy oláh kerület központja, a hunyadi uradalom tartozéka volt. 1516-ban a kerületi kenézek és a mezővárosi polgárok közös panaszlevelet intéztek a földesúrhoz, Brandenburgi György őrgrófhoz.216 Az összefonódás itt is kirajzolódik; a kerület román kenézei legalább részben bent laktak a mezővárosban és felettesük a monostori várnagy volt. További források híján azonban egyelőre nem tudjuk igazolni, hogy a mezővárosi testületet részben vagy egészben a kenézek alkották volna. Az ország másik végében, Szlavóniában több prédiális nemesi széket, provinciát (váruradalmat) találhatunk.217 Többnek a központja egyben mezőváros is, ahol szintén sajátos egybefonódásokat tapasztalhatunk. 1380-ban a Kőrös megye Dráva menti részén fekvő Szenterzsébet oklevele a következő titulatúrát tartalmazza: Serenus villicus de libera villa Beate Elizabet ceterique iobagiones de provincia eiusdem, videlicet Dionisius filius Vlkine, Sebastianus, Thomas Ioani, Thmikus filius Thome, Guerdanus filius Prwsse et Maró condam voyavoda.218 Azaz a mezőváros élén bíró áll, de a tanácsot nem városi esküdtek, hanem a tartomány , jobbágyai” alkotják, akik közül az egyik ráadásul vajda. Vajdával találkozunk a Szávától délre fekvő Zágráb megyei Blina esetében is. A település élén bíró áll, aki egyben az uradalom falvai és telepei között a legtekintélyesebb, és aki velük és a vajdával együtt ad ki oklevelet: Iudex de Blina et omnes vilichii de uterque Saua simulcum woyeuoda,219 Esküdtekről itt sem tudunk; a településnek nincs saját pecsétje. A nagykemléki váruradalom központja Berkusevina vagy más néven Nagykemlék volt. A villicus a várnaggyal együtt ad ki oklevelet. (1392-ben Jakab fia Péter, 1413-ban Péter fia György a villicus - lehetséges, hogy örökös bírói tisztségről van szó.) Mivel a település a topuszkói apátság birtoka volt, a bíró egyben a prédiális szék élén is állt (1471, 1481).220 Akik beleszóltak a mezővárosi önkormányzat ügyeibe: ispán, tiszttartó, várnagy Az uradalmi központ mezőváros-fejlesztő tényező volt: a birtokigazgatási személyzet jelenléte nagyban befolyásolta a település mindennapjait. A nagybirtok alsóbb birtokigazgatási központjaként akár egy-egy központi fekvésű falu is felemelkedhetett és elindulhatott a fejlődés útján. A 15. században mai fogalmaink szerint jelentéktelen települések egész sorában találkozhatunk tiszttartóval, officiálissal.221 Jelentősebb településeken ugyanezt a szerepet az ispán 216 Monumenta rusticorum in Hungária rebellium anno MDXIV Coll. Antonius Fekete-Nagy, edd. Victor Kenéz, Ladislaus Solymosi, in vol. red. Geisa Érszegi. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici 11-12.). Bp. 1979. 384-386. 217 A prédiálisokról részletesen: Bónis Gy.: Hűbériség és rendiség i. m. 245-275. 218 DL 6674. 219 Zichy VIII. 439. 220 DF 230713., 230923.- További területen, pl. Csallóköz: Gelle szék: Novák Veronika: A csallóközi és mátyusföldi mezővárosok fejlődése a 18. század végéig. Archívum Sala. Levéltári Évkönyv 3. (2007) 135.; Farkasd, 1503: in comitatu Farkasd. DF 279870. 221 Fügedi Erik: Mezővárosaink kialakulása a XIV században. In: Uő: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1981. 340-342. Gulyás László Szabolcs:
