Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
zömmel helybéli mezővárosi polgárok.) Tállya és Patak esetében megfigyelhető, hogy az 1 iudex - 2 iurati iudices váltakozik, eközben az esküdtek száma is ingadozik. Újhely pedig egészen sajátos rendszert mutat az 5, illetve 6 esküdtbíró hosszabb-rövidebb szerepeltetésével. A terminológia is időnként sajátos: egy 1383-as újhelyi oklevél a bírót pretor sive mdex-formában adja meg, Patakon pedig a scabini megnevezésre van több példánk még a 15. század elejéről is.* 174 Bár Gulyás László úgy vélekedett, hogy ezek a titulatúrában megfigyelhető változások tényleges szervezeti változásokat takarnak, amit — legalábbis Újhely esetében — a birtokosváltozásokkal kapcsolt össze, magam úgy vélem, hogy ez nem valószínű. A segítséget a iurati iudices (esküdtbírók) cím alkalmazásának a megfigyelése jelentheti. Esküdtbírák nemcsak a Hegyalján fordulnak elő. Az alsó-szlavóniai Dubicán 1388-ban a villicus mellett iudices iurati szerepelnek. Kaproncán 1376- 1424 között három alkalommal a bíró mellett az esküdteket ugyanígy nevezik meg. Leleszen 1444-ben és 1445-ben a bíró mellett is ezek fordulnak elő, míg 1451-ben 2 bíró és iurati megnevezés áll. Gyulán 1518-ban szerepelnek az esküdtbírók, míg ezzel párhuzamosan a 16. században egyre elterjedtebb lesz, hogy a bírót főbírónak kezdik hívni.175 Mint láttuk, Máramarossziget 1548-as statútumaiban az esküdt bíró egyszerűen az esküdt szinonimája. Hasonló folyamat ez, mint amikor egy régi elnevezés vagy szokványossá vált cím devalválódik. A régi intézmény folytatói tekintélyük növelésére új nevet vesznek fel, a régit pedig átadják az alattuk lévőknek. így lesz bíró az esküdtből, aki amúgy is részt vesz a bíráskodásban. A Hegyalja fenti néhány településén talán a modernnek és az archaikusnak valamiféle találkozásáról lehetett szó. Az, hogy a bíró tisztségét időnként külön megnevezik, időnként meg csupán úgy van feltüntetve, mint az esküdtek egyike, helyi sajátosság, de nem jelenthet szervezeti változást. Valójában arról lehetett szó, hogy mindvégig egy bíró volt, de egyszer együtt emlegették külön részletezés nélkül a hegybíróval (ilyennel ugyanis a hegyaljai mezővárosok intitulációiban sehol nem találkozunk) — ilyenkor áll előttünk két bíró (Patak, Tállya),176 — máskor viszont valamiért a belső tanács kollektivitását kívánták hangsúlyozni (Újhely). ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETEK MAGYARORSZÁGON A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 519 217915. 1521: DF 217941. 1522^1: DF 283257., 215141. Patak, 1303-5: DL 57232., 57233. 1315-34: Zichy I. 149., 419. 1334-8: Zichy I. 439., 547. 1339-45: Zichy I. 564., II. 144. 1346: DL 51371. 1348: Zichy II. 312. 1350 (a bíró személye a következő éviével egyező, de iudex domini plebani, tehát delegált bíró, így visz. nem városi kiadvány, ezért szükséges az átírása is): Zichy II. 444. 1351: uo., 1354-8: Zichy II. 549., III. 137. 1359-60: DL 47939., 51842., DF 219478. 1360: DF 219478. 1360: Zichy III. 172. 1361-66: DL 51936., DF 219563. 1407-21: ZsO II. 5512., DF 221294. 1491-1508: DL 19715., DF 229328. Újhely, 1349-1435: DL 4026., 12793. 1449-65: DL 14317., 16163. 1473-5: DL 17524., 17750. 1477-81: DL 18005., 18590. 1504-21: DL 67367., DF 217937. 174 Gulyás L. : Önkormányzat i. m. 77-86. 175 Az adatokat 1. fentebb; vö. Miskolcra: Tóth P.\ Városigazgatás i. m. 365-366. 176 Tállyán 1549-ben is 2 bíró (iudex et collega), iurati et cohospites - Ladányi Erzsébet-. Középkori elemek továbbélése a XVI-XVII. századi hegyaljai oklevéladásban. In: A magyar hivatali írásbeliség fejlődése 1. Szerk. Kállay István. (Magyar Herold 1.) Bp. 1984. 233-234.
