Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
520 LAKATOS BÁLINT A külső tanács (Gemeinde, választott község) A külső tanács vagy választott község (electa communitas, Gemeinde) azaz a polgárok rendi értelemben vett „elektorai” éltek a magisztrátus választásának jogával. Ezenkívül a választással egy időben elszámoltathatták a bírót vagy a belső tanácsot.177 „A külső tanács jelenlétére (...) a város politikai stabilitása miatt minden jelentős és a város életében kiemelkedően fontos eseménynél szükség volt, hiszen a belső tanács által meghatározott vezetési irányvonalat csak így lehetett elfogadtatni.”178 A külső tanács tehát olyan helyzetekben került elő, amikor a várost érintő, különösen jelentős ügyről volt szó. 1458-ban egy debreceni céhlevél szövegében említik a külső tanáccsal való egyeztetést.179 1467-ben Nagyenyeden az alvajdák által parancsba adott erkölcsrendészeti ügyben a jelentésben a városvezetés hangsúlyozza is, hogy összehívták a jelentősebb polgárokat, hogy az ügy megoldását megvitassák.180 Hasonlóan kínos ügy volt 1497-ben, amikor egy dési ötvös megszökött az ágostonosok által neki adott ezüsttel, ezért Dés a teljes külső és belső tanács nevében írt a tolvajt rejtegető Selmecbányának.181 A Nyitra megyei Handlován 1523-ban a közösség új örökös bírót választott és számára kötelezvényt adtak ki, hogy mindenben meg fogják védelmezni.182 Karánsebesen 1544. szeptember 20-án a mezőváros teljes polgársága, azaz a hattagú városi tanács és a külső tanács hűséget fogadott Rakovicai László főbírónak, hogy kitartanak mellette Petrovics Péter temesi ispán esetleges támadása esetén.183 A külső tanács szervezetére csak szórványos adataink vannak, ezért inkább csak a létüket tudjuk bizonyos településeken regisztrálni, közelebbit csak néhány esetben mondhatunk. Adataink csupán az északi-északkeleti országrészekből vannak. A Dunántúlon és Szlavóniában saját mezővárosi oklevélben vagy levélben külső tanács említése nem fordul elő. Falvakban nagy valószínűséggel nincs külső tanács, mert az említések csak a 6. hierarchikus szinttől (átlagos mezőváros vagy mezőváros jellegű falu) felfelé fordulnak elő (a soltészfalu Handlova kivételesnek tekinthető). Számukban ugyanolyan szabályosság feltételezhető, mint a belső tanács esetében. A létszám 10, 12, 25 és ezek többszörösei (20, 24, 50, 100) lehetnek.184 177 A külső tanácsra: Tirnitz József-. Sopron szabad királyi város külső tanácsa. In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Szerk. Bónis György, Degré Alajos. Bp. 1971. 79-83. Az elszámoltatásra: ZsO VT. 726. (Szatmár, 1417) 178 H. Németh /.: Kassa i. m. 12. 179 DL 47031. gratum prebentes consensum unacum universis concivibus et senioribus huius civitatis habitis superinde consilio diligenti et matúra deliberacione decrevimus. Vö. DF 278869. (szintén debreceni céhlevél). 180 DL 39232. potioribus opidi nostri convocatis inito superinde consilio diutiusque tractato matúra cum deliberatione recognoscimus. 181 DF 234745. 182 DF 254630., DL 39097. 183 Lakatos B.: Városi i. m. 78-80. 184 De pl. H. Németh I.: Kassa i. m. 11., a kora újkorban 60 fő. Debreceni jkv. 3. 110.: 12 esküdt, 66 szenátor. A tárnoki jogban 100 fő szerepel: (centum persone idonee, hundert tüchtige persohnen) Újlak 1.1. (319), 1.40. (112).
