Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETEK MAGYARORSZÁGON A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 515 den esetben csak két esküdt szerepel.161 Erre párhuzamot kínálhat Eger esete, itt a fennmaradt kisebb számú adásvételi oklevélnél három (két esetben négy) esküdt szerepel. Két esküdt fordul elő továbbá Tarcalon, Újhelyen 1349-1435 között, és egy alkalommal Varannón; három esküdtet említenek 1444-ben végrendeleti ügyben Telkibányán, továbbá Szántón 1522-ben és időnként Újhelyen a 15. század második felében (1457, 1473, 1475, 1505-1513).162 Úgy sejthetjük, hogy mindez vagy egy 14. századi országos gyakorlat maradványa lehet — Barson 1349-ben fürdőadásvételnél, Kaproncán 1308-ban telepítési engedélynél szerepel három esküdt —, vagy arról van szó, hogy az oklevélben megnevezett két vagy három esküdt lehetett az ügylet referátora az írásba foglalásnál.163 (Beregszász két esküdtet feltüntető relatiós jegyzetei jelentik a térségbeli, az erdélyi Kolozs mezőváros két 1472-es adásvételi oklevelében megnevezett 3-3 esküdt pedig a távolabbi párhuzamot.)164 A településhierarchia csúcsán, az első és másodrendű városok esetében — a vizsgált anyagban Egert leszámítva — csak háromnál több esküdt lehet. 4 esküdt. A Magyar Királyság teljes területén a vizsgált időszak nagy részében és mindegyik hierarchikus szinten megfigyelhetünk ekkora tanácsokat. Egy részüknél korai adatból ismert, másoknál inkább az lehet a benyomásunk, hogy a lélekszám emelkedését, az urbanizációs folyamatot egyszerűen nem követte a testület létszámának bővülése. Óbudán 1375-1521 között az összes oklevélben kizárólag négy esküdtet említenek. (De mivel ezek csak a királynéi városrész kiadványai, lehet, hogy eleve ezért kisebb a létszám.) Hasonló a helyzet Máramarossziget esetében, itt a négyes létszám a kora újkorban is megmaradt. Máshol létszámbővülést gyaníthatunk (Késmárk, Korpona, Németlipcse, Körösbánya). A négyes tanács falvak esetében is kézenfekvő létszám lehet; adatokat főleg a Dunántúlról (Bánfalva, Szakony, Szász), illetve a Szepességből (Grenic, Illésfalva) ismerek.165 161 Tóth P: Városigazgatás i. m. 368-373. Az okleveleket 1. Tóth Péter-. „Nos judex et jurati, ceterique cives oppidi Miskolcz...” Miskolc mezőváros által a középkorban kiadott oklevelek. Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Phil. 17. (2012) 1. sz., 103-123. 162 Eger: DL 43036., DF 209988., 209956., 263157. Tárcái: DL 99498. Sátoraljaújhely, 2 esküdt: 1349: DL 4026., 1435: DL 12793., uo. 3 esküdt: DL 14453., 17524., 17750., 35797., DF 217307. (itt eml. ceteri cives et assessores). Varannó (Bártfának): DF 213556. Telkibánya: DL 13819. Abaújszántó: DF 283258. 163 Bars: DF 208856. Kapronca: DL 40360. (átírás) 164 A beregszászi rendszerről más helyütt kívánok beszámolni, az első ilyen oklevél: ZsO XII. 83. Kolozs: DF 277575-6. 165 Bánfalva, 1467: Házi 1/5. 269. Dobronya, 1500: DF 267098. Eger adatait 1. feljebb. Gölnic, 1472: DL 34977. és a városkönyvben (DF 267885.) passim. Grenic (Szepesvéghely) 1518: DL 23002. Gyulafehérvár 1489-90: DL 29326., 30476. Illésfalva 1467: Igló kir. korona és bányaváros levéltára. Szerk. Illésy János. Bp. 1899. (továbbiakban: Igló) 30-31. = DF 280844. Izdenc, 1492: DL 19791. Késmárk: 1. 150. j. Korpona, 1316: Anjou-kori oklevéltár IV Szerk. Kristó Gyula. Bp.-Szeged 1996. 96. (244. sz.) Körösbánya, 1524: DF 260225. Liszka (Olasz-) összes (13) oklevele, 1474—1509: DF 214648., 269671., 265246., 264495, 258868., DL 18007., 31964. DF 214916. 272257., 264536., 264539., DL 31995., DF 264546., DL 63870., DF 264565. Mezőtúr, 1496: DL 56284. Miskolc, 1376: Tóth P: Miskolc i. m. 104. Németlipcse, 1436: DF 271912. Óbuda, 1375: DL 6268. uo. 1521: DL 23596. Podolin, 1415: ZsO V 6. Szakony, 1457: Házi 1/4. 229. Szászvár 1458/88: DF 278587. Sziget, 1461: Mihályi J.\ Máramarosi i. m. 434-435. (töredék; vö. a 37. j. i. statútummal!) Varannó, 1410: DL 9630. Zólyom, 1395: ZsO I. 3871.
