Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
516 LAKATOS BÁLINT 5 esküdt. Ezek az esetek mindig magyarázhatók azzal, hogy a bíróval együtt megvan a hat fő vagy az oklevélből valamilyen okból kimaradt egy név.166 6 esküdt. Az ország teljes területén 13 esetben találtam ekkora tanácsot. Ez nem sok, de az adatok egyértelműek. Funkcionális értelemben vett falu már nem fordul elő ebben a csoportban, a mezővárosok derékhada (6-3. hierarchikus szint) sorolható ide. A csoport élén Debrecen és Karánsebes áll, két feltörekvő, dinamikusan fejlődő mezőváros. Nem fordul elő nyugat-felvidéki és gömör-szepesi település, tehát a magdeburgi jogból származtatható korponai, selmeci, szepesi jogcsaládok feltételezhetően nem éltek ezzel a magisztrátusi rendszerrel. Nincs nyugat-dunántúli település sem.167 7 esküdt. A vizsgált anyagban előforduló mindössze három adat egyike sem egyértelmű. Eleve kizárható Korpona (1431-es adat), mert a tanács 12 fős. Prázsmárnál az oklevél írója et ceíert-formulával zárja az esküdtek felsorolását, Sajószentpéter szőlőskert zálogosításáról valló 1458-as kiadványában pedig a névsor javított, így nem egyértelmű, hogy hat vagy hét nevet kell-e számolnunk.168 8 esküdt. Bár imént feltéteztem „kétharmadolt” tanácslétszámot, csak két felső-magyarországi bányaváros, Gölnic és Szomolnok esetében gyanakodhatunk a városkönyvi bejegyzések alapján arra, hogy ennek a létszámnak ott volt jelentősége. A többi esetben tudjuk, hogy a tanács már akkor vagy később 12 fős (Újlak, Lelesz). Abaújszántón később a 8 helyett 9 fő fordul elő, de ez a hegyaljai település inkább kivételnek mondható.169 9 esküdt. A mindössze 6 településnél előforduló létszámnak egyike sem takar feltehetően teljes tanácslétszámot. Zsolnáról és Aszaló faluról tudjuk, hogy 12 fős tanácsúak, Terebesen a három bíróval (egyikük malombíró lehet) kiadódik az összesen 12 fő, tehát ez a mezőváros is kizárható. Marad három abaúji település: Jászó, Szántó és Hejce. Jászóról és Hejcéről egyetlen adatunk van, biztosat nem mondhatunk. Abaújszántó öt kiadványa a többi hegyaljai településhez hasonlóan elég változatos intitulációval rendelkezik, valószínűsíthetően itt is nagyobb volt az esküdtlétszám.170 166 Budafelhévíz, 1529: Bártfai Szabó László'. Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Bp. 1938. 374. Bodrogkeresztúr, 1466: DL 16394. (újkori más.) Cseszte, 1467: DL 16457. Jákóhodos, Bihar m., 1505: DL 82229. Késmárk, 1301: DF 281692. Lelesz, 1445: DF 234278. Pásztó, 1417: Békefi Rémig: A pásztói apátság története 1190-1702. Bp. 1898. 296. (iudices et iurati), Telkibánya, 1428: DL 11976. 167 Abrudbánya, 1490: DF 277608. Debrecen, 1529: MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára, Mohács utáni oki. 3., kiad. Herpay Gábor: A debreceni református Ispotály története 1529-1929. Debrecen 1929. mell. 22-23. Erdőd, 1403: ZsO II. 2880. Karánsebes, 1456: Lakatos B.: Városi i. m. 89., uo. 1544: Szörény 233. Komárom, 1414: ZsO IV 1925. Offenbánya 1486: DL 37066. (eml. korábbi hatalmaskodáskor, tisztség nélkül), Szalárd, 1387: ZsO I. 126. Szék, 1516: DL 29629. Szenterzsébet, 1380: DL 6674. Telkibánya, 1428: DL 11976. Varannó, 1515, 1525: DF 270965. és DL 47636. 168 Korpona: DF 283563. Prázsmár: DF 247083. Sajószentpéter: DF 268557. 169 Gölnic 1431: DF 258633. Szomolnok, 1449: Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. Bp. 1880. 83. 2. j. (DL 14217.) - Újlak, 1362: DL 5124. Lelesz, 1444: DF 234276. Szántó, 1485: DF 215140. 170 Zsolna, 1421: ZsO VIII. 911. Aszaló, 1524: DL 23541. Terebes, 1495: DL 19041. Hejce, 1519: DF 217817. Jászó, 1416: ZsO V 2532. Szántó összes (5) oki., 1438-1522: DL 65049., DF 215139., 215140., 271582., 283257.
