Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
512 LAKATOS BÁLINT várost vagy annak lakóit, így a polgárok közötti birtokok felosztásánál, végrendelkezésnél, illetve a hagyaték összeírásánál a tanács egy-két tagja minden esetben jelen volt.”139 Mindez szerényebb keretek között a mezővárosoknál is megfigyelhető. A bíró rendszerint két esküdttel együtt intézkedett vagy azok éppen helyette jártak el, akár mint végrendeleti végrehajtók, akár mint tanúkihallgatást végző közegek, még a jelentéktelenebb településeken is.140 Az esküdteket többféleképpen nevezték meg: iurati, iurati consules, iurati seniores, consules, scabini. Amint azt már fentebb említettem, az esküdteket részint a külső tanács választotta, részint a bíró és a hivatalban maradó vagy éppen megválasztott esküdtek maguk jelölhettek maguk mellé esküdteket.141 Az esküdtek tanácsbeli helyzete, életpályája, karrierje a forrásadottságok miatt csak néhány kivételes esetben tárható fel. Két jelentős mezőváros, Karánsebes és a Valkó megyei Újlak példája alapján azt mondhatjuk, hogy a városi tanács átlagosan 15-20 év alatt mindenképpen kicserélődik. Újlakon a 12 esküdt közül Fodor János az egyetlen, aki 1419 után még 1431-ben is előfordul, és két olyan esküdt van: Tót Balázs és Szentmihályi Miklós, akik 1431-ben és 1436-ban egyaránt a tanács tagjai. A többi név nem ismétlődik.142 Karánsebes esetében hat fős a tanács, de kisebbek a fennmaradt névsorok időközei is. Az 1493. októberi és 1494. májusi tanácslistában csak a bíró és két esküdt neve változott, négy esküdt változatlan. 1505 és 1528 között egyedül nemes Marosi János mutatható ki végig tanácstagként. 1505-höz képest 1515-ben a tanács fele még azonos, 1518-ban már csak feltételesen azonos két fő.143 1515-höz képest 1518-ban négy, 1525-ben három, 1528-ban két fő lehet azonos. 1518-hoz képest 1525-ben viszont csak ketten: Marosi János és Gerencsér Balázs azonosak, utóbbi is csak akkor, ha Nagy Balázs 1518-as esküdttel azonosítható. Viszont visszakerül a tanácsba a még 1515-ben szereplő nemes Pesti Jakab. 1528-ban Marosi és Gerencsér marad benn a tanácsban. Hozzájuk hasonlóan „örökös” tanácstag nemes Csukó Mátyás, aki 1525-től 1542-ig folyamatosan kimutatható esküdtként.144 Hasonló jelenségeket Gulyás László figyelt meg Sátoraljaújhelyen és Patakon.145 A 14. századi formuláskönyv, az Ars notarialis szerzője a városi oklevelek iratmintáit ismertető rész elején így ír: „Ennél a résznél megjegyzendő, hogy egyes városokban kizárólag egy bíró és négy vagy hat esküdt van vagy éppen még kevesebb; másokban viszont két bírót tizennégy esküdtet és törvénylátó vént számlálnak elő a népen felül. Ezért a jegyzőnek írásban a többet többes számban, a kevesebbet egyes számban kell egyeztetnie, ugyanígy az üdvözlő formulánál is. ”146 139 H. Németh /.: Kassa i. m. 11. 140 Pl. DF 282428. (Sziscsán, 1456), Zichy X. 220-221. (Kenderes, 1462). 141 Buda 31.§ vége, 34.§ (322-323). Az újlaki jogkönyv az esküdtek választásának módjáról nem szól. 142 ZsO VII. 281., DL 12365., 12889. 143 Ha Petrus Simon és Petrus Negwl azonos. 144 Összesítve: Szörény 112., 115., 152., 159., 160., DL 47606. (Lakatos B.: Városi i. m. 90.), Szörény 180., 202., 204., 226. 145 Gulyás L.: Önkormányzat i. m. 90-92. 146 Formulae solennes styli... Ed. Martinus Georgius Kovachich. Pest 1799. 22. „Juxta quam partem est notandum, quod in aliquibus Civitatibus solummodo unus est Judex et quatuor vei sex
