Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
ben. A bírók száma az esküdtek számával is összefügg: az esküdtek kisbírót adhatnak vagy más bírónak nevezett funkciót is elláthatnak (malombíró, hegybíró, bányamester, stb.), így áll elő a több bíró. Ilyenkor az esküdtek száma vagy említésük hiánya lehet árulkodó. Esküdtek nélkül jár el két bíró Hatvanban 1452-ben, illetve arrestatio ügyében Varjas faluban.134 Pankotán pedig két esküdt társaságában említenek két bírót, miközben bő egy évvel korábban 1 bíró és 12 esküdt szerepel saját oklevelükben. A két bírót említő oklevél egy kifizetésről szóló nyugta, míg a másik jelentősebb, ingatlan-adásvételi ügy.135 136 Árulkodó lehet a „iurati iudices” azaz esküdtbírók terminus használata. A kérdést az esküdtekről szóló szakaszban érintem, itt csak annyit jegyzek meg, hogy a főbíró (supremus iudex, iudex capitalis, iudex principalis) megnevezés a biztos jele annak, hogy a mezővárosban más bírói tisztségek (vásárbíró, hegybíró, utcabírók stb.) is vannak. Máramarossziget 1548-i statútumának fentebb idézett szakaszában főbíró áll, mellette az esküdtek esküdt bírók néven szerepelnek. A főbíró-említések a 16. század elejétől sokasodnak meg és a kora újkori fejlődést előlegezik. 1504-ben Sátoraljaújhelyen Farkas Mihály iudex primarius,133 Karánsebesen 1505-ben tanúként szerepel nobilis Ladislaus Floka alias iudex de prefata Karansebes capitalis, majd 1542-ben Bakóci Ferenc, 1544-ben Rakovicai László iudex supremus címet visel.137 Szalánkemén városában 1513-ban, Gyulán 1518-ban, Marosvásárhelyen 1519 szeptemberében említenek forrásaink főbírót. A székely város 1513-as két saját kiadványában még csupán bíró szerepelt, tehát a változás ezekben az években következhetett be.138 ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETEK MAGYARORSZÁGON A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 511 Az esküdtek (tanács) A bíró döntéseit nem egyedül, hanem a tanáccsal egyetértésben hozta. A visszaéléseket volt hivatva megakadályozni, hogy mindenről a tanács meghallgatásával kellett dönteni. A szabad királyi város Kassáról szólva: „A várost e testület képviselte, illetve e testület döntött nem csupán a várost érintő ügyekben, hanem minden polgárjoggal rendelkező lakos polgári peres ügyeiben, illetve a város összes lakosának büntetőperében. A városok belső szabályait (statútum) is e testület hozta, sokat éppen a külső tanács jelenlétében. A bíró a belső tanáccsal együtt adta ki a város életét szabályozó rendeleteket támadás, tűzvész esetére. Ok adták ki a városban érvényes árszabásokat, valamint a tanács tagjai részt vettek minden jogi aktusban, amely bármilyen szinten érintette a 134 Hatvan, 1452: DF 210711. Varjas, Szabolcs m. 1521: DF 229600. 135 Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez I. Szerk. Varjú Elemér. Bp. 1908. (továbbiakban: Bánffy I.) 467., DF 262349. 136 DL 67367. 137 Szörény 152., 226., 234. 138 Szalánkemén: DL 97643. Gyula: DL 38026. 1527-ből tudjuk, hogy az esküdtek közül kilencen egyben utcabírók: Gyula város oklevéltára (1313-1800). Szerk. Veress Endre. Bp. 1938 (továbbiakban: Gyulai okit.) 114. Marosvásárhely 1513, 1519: Székely oklevéltár III. Szerk. Szabó Károly. Kolozsvár 1890. 205-207. A fejlődés elhúzódhat: Désen a iudex primarius cím csak a 1570-es évektől szerepel a dési forrásokban: Kádár József: A vármegye községeinek részletes története. (Szolnok-Doboka vármegye monographiája III.) Dés 1900. 206.
