Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
510 LAKATOS BÁLINT illetve a mellette fekvő Szentgyörgy, ahol 1494-ben a három Szentgyörgyinek megfelelően három bíró van.123 A zálogbirtokos is állíthatott bírót. Erre utal, hogy a Hont megyei Báton 1467-ben, amikor a birtokos Lévai Cseh családon kívül a Gúti Ország család is zálogjogon részbirtokos, két bíró van: Paulus Pyssel et Nicolaus Sutto iudices,124 1469-ben viszont ismét egy bíró szerepel: a már 1464-ben is ezt a tisztséget betöltő Gábor.125 Az említett esetekben (talán Mezőtúrt és Tiszavarsányt leszámítva) külön bírót, de közös tanácsot feltételezhetünk. De a birtoktagolódással a teljes tanács is különválhatott. Ilyen volt Óbuda vagy Győr, ahol csak a királynéi, illetve a királyi városrésznek az oklevéladását ismerjük, a káptalaniét nem. Hasonló figyelhető meg Garán és a Tolna megyei Kesztölcön, ahol egyértelműen megnevezték, hogy a testület melyik birtokrész tanácsa.126 A külön városrészeknek eleve külön testületeik és külön kiadványaik is lehettek. Ilyen Felső- és Alsókőrös vagy Ótata és Újtata — kifelé alkalmanként közösen írnak127 — vagy Galgóc esete, amikor Ógalgóc, Újgalgóc és Szentpéter 1479-ben közösen adnak ki egy oklevelet.128 A magisztrátus településmorfológiai okokból is lehet széttagolt: maga a település lehet többmagú, részein külön bírók (utcabírók, kisbírók) vannak, ezért az oklevélben több bíró szerepel. Korai példa a jelenségre Barsé és az ebbe később beolvadó Csütörtökhelyé - 1376-ban egy barsi oklevélben megnevezik a csütörtökhelyi tanács tagjait is.129 Nagyvárad esetében két városrész, Olaszi és Vadkert külön is ad ki okleveleket, egy bíróval, míg a város egésze nevében kelt oklevelekben két bíró szerepel. (Amikor csak Várad szerepel egy bíróval, akkor feltehetően Vadkertről van szó. Az esküdteket egyszer sem nevezik meg. A közös bírók és az ismert vadkerti, illetve olaszi bírók neve között nincs átfedés, de ez véletlen is lehet.)130 Ellenpélda lehet a szintén tagolt Eger és Pécs: egyiknél sem jellemző a különkormányzat.131 Végül még egy okát találhatjuk a két bíró említésének: amikor az ügyből kifolyólag a korábbi bíró is érintett. Nagyszőlősön a korábbi adásvételek utólagos írásba foglalása miatt,132 Cegléden egy hatalmaskodási ügyben.133 Ha sem birtoklási, sem szerkezeti, sem településmorfológiai, sem ügyrendi magyarázat nem kínálkozik, akkor csak szervezeti okok állhatnak a háttér123 DF 250289. 124 DL 16461. Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt. Bp. 1971. 52. 125 Uo. 51-52. 126 Gara, 1414: ZsO IV 2383. Kesztölc, 1502: DF 209433. 127 DL 104207. 128 DF 267889. - Talán közös önkormányzata van 1425-ben Abrudbányának és Zalatnának: ZsO XII. 800. 129 DF 208532. 130 Várad, DF 285820., ZsO VII. 237., DL 11757., 25189., 15662., DF 214430., DL 29297., 99829. Vadkert, 1455-86: DL 14965., 45153., DF 246773., 270636. Olaszi, 1514-5: DF 271595., DL 22672. 131 Pécsnél a településrész: 1379: de vico Owar DL 6599., 1443: de vico Sancti Thome DL 92958. Egerre 1. a 162. jegyzetet. 132 DL 84623. 133 DL 23567.
