Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
508 LAKATOS BÁLINT (és Szakolca) cseh nyelvű okleveleiben, míg advocatusként Rajec, Bán és a Nyitra megyei Majzel falu kiadványaiban, továbbá a zsolnai városkönyv latin bejegyzéseiben.107 A szintén Nyitra megyei Handlova faluban is soltészt találunk: 1523-ban maguk választják meg in heredem et iudicem, azaz örökbírónak a valószínűleg körmöcbányai eredetű Koltperger Jánost.108 Mutatóba találunk scultetust is a Sáros megyei Detrevágása falu élén 1525-ban.109 A polgármester Mezővárosokban kizárólag Nyugat-Magyarországon, Sopron és Pozsony vonzáskörzetében fordul elő a polgármester (magister civium, bürgermeister) tisztsége. Ez kettős városvezetést jelentett, a bíráskodási és az „igazgatási” hatáskör kettévált. A mintát az alsó-ausztriai térség német jogi mintáiban kereshetjük: a Sopronhoz közel eső Bécsújhelyen a térségben talán legkorábban jelenik meg a bürgermeister a városvezetésben, a 13. század utolsó harmadában, és a bécsújhelyi városi hierarchiában 1350-ben már a bírót megelőzte.110 A nyugat-dunántúli, valamint a Pozsony és Nyitra megyei települések egyértelműen a két említett szabad királyi város mintáját követték. Soprontól vette át (zárójelben az első intitulációs előfordulás éve) Csepreg (1439), Kismarton (1415), Sárvár-Sársziget (1458), Pozsonytól pedig Holies (1451) és Szakolca (1517), továbbá a kora újkorban Modor, Szentgyörgy, Bazin, és valószínűleg innen került át Nagyszombatba is.111 (Kőszeg és Szombathely, valamint Modor, Szentgyörgy és Bazin esetében saját középkori kiadványaikban csak bíró szerepel.) Bár az átvétel oka részben igazgatástechnikai lehetett — a jogi értelemben anyavárosnak, egyben fő kereskedelmi partnernek számító két szabad királyi város egyikének jogszokását követték — kétséges, hogy ez a mégiscsak idegen eredetű minta a „városigazgatási feladatkör nagyobb, a bíró mellett egy másik vezető személyét is megkívánó differenciáltságát tükrözheti”-e.112 A polgármesteri tiszt107 Nagybiccse, 1484: Ceské i. m. 52. Kiszucaújhely, 1479, 1516: DF 274732., 279906. Varin, 1479: Ceské i. m. 29. Szakolca, 1517: DF 277164. Rajec, 1414: A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára I. Kiad. Lukinich Imre. Bp. 1937. 12. Bán, 1510: DF 247869., Majzel, 1420-33k.: DL 49054. Városkönyv: Kniha zilinská. Vydal: Václav Chaloupecky, o právu magdeburském pojednává Rudolf Rauscher. (Prameny Ucené spolecnosti Safaríkovy v Bratislavé 5.) Bratislava 1934. (továbbiakban: KZ) 87., 90., 94. stb. (A német bejegyzésekben woyt, foyt alakban.) 108 DF 254630., DL 39097. 109 DF 218353. Örökös bíró van egy ideig Szegeden: a főbíró (principalis iudex) először 1450- ben fordul elő, egy későbbi bíró „suppremus ac perpetuus iudex”-ként szerepel. 1486-ban Mátyás király megparancsolta, hogy a szegediek térjenek vissza az évenkénti tisztújításhoz. Szűcs Jenő: Városok és kézművesség a XV századi Magyarországon. Bp. 1955. 334., Vö. Szeged története 1. A kezdetektől 1686-ig. Szerk. Kristó Gyula. Szeged, 1983, 414. (Petrovics István), 433-435. (Kulcsár Péter) 110 Karl Gutkas: Das Bürgermeisteramt in den niederösterreichischen Städten während des Mittelalters. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs 14. (1961) 112-113. 111 Csepreg, 1439: DL 13362. (Adatolt 1395-től.) Kismarton, 1415: Házi 1/2. 88., Sárvár, 1458: Házi 1/4. 332. (Adatolt 1383-tól). Holies, 1451: Házi 1/3. 321. Szakolca, 1517: DF 277164. Goda K.: A soproni i. m. 61. Holicsot nem említi. A Pozsony környéki kora újkori példák: Gárdonyi Albert: A polgármesteri tisztség eredete és fejlődése hazánkban. Városi Szemle 25. (1939) 362. Erdélyben Nagyszeben és Segesvár követte a német példát, uo. 83., 93. 112 Goda KA soproni i. m. 61.
