Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETEK MAGYARORSZÁGON A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 507 A 14. században még a közepes mezővárosok egy részében is villicus (falunagy, falusi bíró) névvel illették a bírót. A 15. század elejére lesz a iudex elnevezés általános az oklevelekben. Ez a „rangemelés” jól megfigyelhető Kapronca, Trencsén, Sárospatak és Szombathely kiadványaiban. Kaproncán 1308-ban, Trencsénben 1324-ben, Patakon 1342-ben, Szombathelyen pedig 1354-ben nevezik utoljára a bírót villicusnak." A folyamat a legkisebb településeken is lejátszódik, talán valamivel később. A vizsgált forrásanyagban a villicus megnevezés az Alföldön nem is fordul elő. Használata a Szászföldön maradt meg, ahol a királybírótól való megkülönböztetésül alkalmazzák. Külön regionális sajátosságnak tekinthető, hogy Szlavóniában a települések jó részében ezt a megnevezést tovább használják, és itt a cives mellett mindvégig kiírják a hospes szót is. Ez egybevág Ladányi Erzsébet megfigyelésével, hogy Szlavóniában az oppidum helyett az intitulációban konzervatívan a libera villa fogalmát használják.99 99 100 A települések egy részéről csak korai kiadvánnyal bírunk (Ugra 1360, Szenterzsébet 1380, Dubica 1388), így a váltás időpontja nem határozható meg, bár szembeötlő, hogy ezek a települések is évtizedes „késésben” vannak. Kőrös városa (O- vagy Alsókőrös) utoljára 1398-as oklevelében nevezi magát villának, bíróját villicusnak.101 Felsőkőrös 1412-ben már civitas és élén iudex áll; Alsókőrösön pedig a következő, 1417-ből fennmaradt oklevélben ugyanezt tálát juk.102 A települések másik részénél viszont kifejezetten kései villicus-előfordulásokat észlelhetünk. Brezovicán 1392-ben és 1413-ban, Zelinán 1433-ban, Sziscsánban 1456-ban és 1458-ban is ez a helyzet.103 A „csúcstartó” azonban a zágrábi püspöki mezőváros, egyben hiteleshely Csázma. Ezen a közepes városfunkciójú mezővárosnak számító településen 1432-ig villicus a bíró, majd 1440- ben és 1473-ban iudex. 1476-ban és 1498-ban azonban ismét villicus szerepel.104 Talán nem tévedünk nagyot, ha ezt a birtokigazgatással hozzuk összefüggésbe. Csázma ugyanis egy nagy kiterjedésű, prédiális nemeseket is magában foglaló uradalom központja volt, amelynek élén a zágrábi püspök ispánja állt.105 Örökös bíró, azaz soltész (latinul advocatus, németül Vogt, a szláv-cseh oklevelekben ennek mintájára foyt) állt néhány nyugat-felvidéki, elsősorban trencséni mezőváros élén. Ez a telepítés jogából eredően egy családilag örökíthető, de el is idegeníthető bírói tisztség, amely a középkor végére fokozatosan elkülönült a földbirtoktól illetve a területtől; maga a mezőváros is megszerezhette (pl. Zsolna).106 Foyt néven jelenik meg Nagybiccse, Kiszucaújhely, Varin, Zsolna 99 DL 40360., DF 243721., Zichy II. 16., 39., Tóth Endre-ZágorhicLi Czigány Balázs: Források Savaria-Szombathely történetéhez a római kortól 1526-ig. (Acta Savariensia 9.) Szombathely 1994. 53. = Anjou-kori okmánytár I-VII. Szerk. Nagy Imre, Nagy Gyula. Bp. 1878-1920 (továbbiakban: AO) VI. 171. További adatok: Fülek, 1356: DL 51726., Körmend, 1358: DL 91514., Doroszló, 1437: Házi 173. 138. 100 Ladányi E.: Libera villa, civitas, oppidum. Terminológiai kérdések a magyar városfejlődésben. Történelmi Szemle 23. (1980) 456-457. 101 DF 276991. 102 ZsO III. 3057., VI. 978. 103 DF 230713., ZsO IV 86., DF 218715., DF 282428., DF 282429. 104 1432: DF 252389., 1440: DF 282415., 1473: DF 282446., 1476: DF 268016., 1498: DF 282460. 105 Bár ennek elvben nincs joghatósága a polgárok felett: ZsO VI. 2229. 106 Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. S. a. r. Balogh Elemér. (Millenniumi magyar történelem. Historikusok.) Bp. 2003. 271-275.
