Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
506 LAKATOS BÁLINT tása előtt legalább 6 éve már a tanács tagjának kellett lennie.)90 Hivatali ideje lejárta után, hacsak nem választották újra, a volt bíró általában újból esküdt lett, hogy néhány év kihagyással esetleg újból bíró legyen. (Ez a legjelentősebb városok: Buda és Pest vagy akár Kassa bírónévsorain is jól megfigyelhető.)91 A vizsgált települések közül azonban csak néhány kivételes esetben tudunk több egymást követő évből bírót megnevezni, így az elit mozgása jórészt nem tárható fel.92 Ugyanakkor a városvezetés személyi állománya csak lassan cserélődött ki; általában több éven keresztül ugyanaz a néhány ember maradt hatalomban. A kétmagú Kőrös (Alsóváros és Felsőváros) esetében a bírók feltűnően hosszú ideig, több évig vannak hatalomban. (János fia Balázs alsókőrösi bíró 1382 és 1383 után 1398-ban; Imre fia Demeter felsőkőrösi bíró pedig 1514 után 1523- ban is elnyerte ezt a tisztséget.)93 A jelenséget a településhálózat alacsonyabb hierarchikus szintjén álló mezővárosok, falvak esetében nem tudjuk megfigyelni. A bíró tulajdonságait (a polgárjoghoz szükségeseken felül) a legtöbb városkönyv bőségesen ismerteti az általánosságok szintjén: legyen tisztességes, igazságos, nem részrehajló, ne keresse a saját hasznát, hanem mindig a közösség érdekét és a szegények védelmét tartsa szem előtt.94 Hivatala idejére adó- és tizedmentes,95 ami teljesen érthető, ha a tisztséggel járó sok kiadásra, utazásra, fáradságra gondolunk, mivel ezért — ugyanúgy, ahogyan az újkorig minden más tisztség betöltésénél is — semmiféle külön fizetsége vagy járandósága nincs, és tevékenysége óhatatlanul a saját gazdasága rovására ment. Azt nem tudjuk, ráfizetéses volt-e bírónak lenni. A megtiszteltetést aligha lehetett visszautasítani; számított a közösségbeli tekintély is.96 A bíró nyilván igyekezett lehetőségeit a saját javára is kamatoztatni. 1476-ban Szászváros saját királybírójával, Kromer Istvánnal állt perben jogtalanságai miatt, és mást választottak helyette.97 A Somogy megyei Galambok lakosai pedig 1480-ban arra kérték földesurukat, a budai prépostot, hogy mivel a beszedett dika egy részét a tiszttartó és a bíró összejátszva elsikkasztotta, hadd válasszanak két esküdtet az ügy kivizsgálására.98 1388: DL 7430. A volt bíró a hivatalban lévő bíró után következik, de nem egyértelmű, hogy esküdt. Újlak, 1495: 3 esküdt egyike a korábbi bíró. DF 271503. Nagymihály, 1506: DL 86048. Lippán 1514-ban Vad Tamás, 1520-ban Kovács Tamás a bíró, 1525-ben mindketten esküdtek. Előbbi közben 1520-ban nem is volt tagja a tanácsnak. (DL 38454., 38462., 38463.) L. még C. Tóth Norbert: Szond. (Egy dél-alföldi mezőváros a középkorban). In: „Quasi liber et pictura”. Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kovács Gyöngyi. Bp. 2004. 592-593. 90 Buda 32.§ (320) 91 Pl. Kubinyi András: A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig. In: Uő: Tanulmányok Budapest középkori történetéről. 2. köt. Bp. 2009. 509-512. (budai bírók), H. Németh /.: Kassa i. m. 92 Kivételes lehet Karánsebes: Lakatos B.: Városi i. m. 81-89. 93 Balázs: DF 230620., 276963., 276991.; Demeter: DF 232450., DL 47491. 94 Buda 21.§ (314), 32.§ (320), Újlak 1.2. (102-103), Király János: Pozsony város joga a középkorban. Bp. 1894. 70., Mertanová, S.: Ius tavernicale i. m. 165. 95 Király J: Pozsony i. m. 70., Buda 49.§ (332); vö. Németh G.: Hegyaljai i. m. 47^18. (Tárcái), 79-80. (Bodrogkeresztúr), 103-104. (Tokaj). 96 Nagyon érzékletesen mutatja be ezt Szakály Ferenc: Magyar intézmények a török hódoltságban. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 21.) Bp. 1997. 119-120. 97 UGDS VII. 4142. (DF 245013.) 98 DL 68436.
