Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETEK MAGYARORSZÁGON A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 505 ceterique populi inhabitatores opidi Lizka83 vagy Sigismundus plebanus, Iohannes iudex oppidi, villicus, iuratique seniores oppidi Wyzakna83 84 - utóbbi esetben a bíró a kedvezményezett, ezért szerepel a plébános is), vagy valamilyen sajátosabb szervezetet látunk.85 A jogi kompatibilitásnak megfelelően a rendszer jól érzékelhetően nyelvfüggetlen, és a bonyolultabb titulatúra az alacsonyabb hierarchikus szinteken, a jelentéktelenebb településeken is megfigyelhető. A megnevezés módja inkább az ügy- és oklevéltípustól függ, mint a település jelentőségétől, bár a jelentősebb város összetettebb szervezete a titulatúrában is megjelenhet, főleg úgy, hogy az összes esküdtet felsorolják. Változás vagy fejlődés általában nem tapasztalható, mert éppen a formai változatlanság a hitelesség egyik eszköze. Változásnak inkább csak akkor vagyunk tanúi, ha a szervezet maga is változik, amint azt alább még láthatjuk. A bíró A település vezetője, első embere, aki egyrészt a mezőváros életét irányítja és felügyeli, másrészt a belső tanács élén leginkább meghatározza a város politikai, „közigazgatási” és peres ügyeit. Nevének megfelelően [iudex, richter, sudac) ugyanis az elsőfokú bíráskodást is ő végzi. Állása kétarcú: egyszerre a közösség első embere és a földesúr képe, az átruházott földesúri hatalom letéteményese.86 Néhány esetben tudjuk, hogy kifejezetten földesúri familiáris. így például Varjas Osvát tiszavarsányi bíró 1500-ban a földesúr, Kállai János ügyvédje, 1501-ben pedig emellett a mezőváros másik fele birtokosának, Derencsényi Imrének is meghatalmazottja egy hatalmaskodási perben.87 Gyulán Brandenburgi György földesurasága idején két familiárisa, Asztalnok Péter és Oláh János - felváltva városbírók, Asztalnok bírói ciklusai között földesúri udvarbíró is.88 A bíró tehát a külső (földesúri) érdekek közvetítője „befelé”. Másrészt pedig a város képviselője „kifelé”, a mezőváros ügyei miatt nem tartózkodik mindig otthon. Ezért „fogható meg” a hiteleshelyi vagy országos bíróságok okleveles anyagában, kerül elő birtokbeiktatáskor, határjáráskor, hatalmaskodási ügyek vizsgálatánál. A bíró és az esküdtek is a mezőváros elitjéből kerültek ki. A vizsgált forrásanyagban, ahol a titulatúrában név szerint felsorolják az esküdteket, általánosnak mondható, hogy a bíró az esetek jó részében korábban esküdtként fordul elő.89 (A budai jogkönyvben tételesen is szerepel, hogy a bírónak megválasz83 Olaszliszka, 1475: DF 265246. 84 Vízakna, 1466: DL 30880. 85 Szenterzsébet, Kőrös m., 1380: DL 6674. 86 Pl. Jászó kiváltságlevele 1243. CD IV/1. 442. 456., Vö. Lukács L.: Sokféle i. m. 395., Tárkány Szűcs E.: Népszokások i. m. 801. 87 DL 56315., DL 56323. 1. még DL 56342., 56330. 88 Bácskai Vera\ A mezővárosi önkormányzat a 15. században és a 16. század elején. In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Szerk. Bónis György, Degré Alajos. Bp. 1971. 23-34. 89 Vö. Gulyás LÖnkományzat i. m. 89-92. Vágbeszterce példája: Bácskai V: Önkományzat i. m. 19. Néhol árulkodó, hogy az esküdtek között szerepel bíró nevű személy. Szávaszentdemeter,
