Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
502 LAKATOS BÁLINT szerint egy Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepére (február 2.) eső tisztújítást tesz igen valószínűvé.54 55 Máskor éppen kizárólag „külső” adatok segítenek a bizonyításhoz. Körmend esetében a mezővárosra vonatkozó 1358-as és 1362-es nem városi okleveles adatokból azonosítható, hogy a bíró személyének változása miatt Györgynapkor lehetett a tisztújítás.56 57 Sokszor azonban csak hozzávetőlegesen tudjuk megállapítani a tisztújítás napját. Óbudán az 1413. január 9-i és május 18-i oklevél névsora eltérő és más a bíró, de a volt bíró esküdtként szerepel. (Buda közelsége miatt itt is a Györgynapi időpontra gyanakodhatunk.)54 55 56 57 Gyulafehérvárott az 1489 májusából és az 1490 januárjából való két oklevél névsorában ugyanazok a személyek szerepelnek. A tisztújítást január 4. és május 17. közé tehetjük; ennek a György-nap is megfelel. A Valkó megyei Garán 1417 júniusában és 1418 márciusában egyaránt Tamás a bíró. (Ugyanez a személy tölti be a tisztséget 1414 augusztusában is.) 1418 júniusában viszont Miklós villicusról van adatunk, de nem egyértelmű, hogy Gara bírójáról van-e szó, mivel a garai oklevelekben a bíró egyöntetűen iudex néven szerepel.67 Csepregen a tisztújítás 1458-ban valószínűleg nem augusztus 29. és október 5. között történt, mert ekkor ugyanaz a személy a polgármester.58 Gulyás László ugyanígy az oklevélkeltezések áttekintése alapján Sárospatakon január 20. és május 1. közöttre, Liszkán január 1. és április 22. közöttre határolta be a tanácsválasztás időpontját.59 A választás után a régi bíró átadta tisztsége jelvényeit: a pálcát, a pecsétet, valamint a kulcsokat és az iratos ládát. A választást eskütétel zárta a templomban.60 A tanács választásában egyes helyeken a nemzetiségi megoszlás is szerepet játszott (Buda: 1439, Kolozsvár: 1458, Nagyszombat: 1551).61 A mezővárosok közül 1510-ben a Maros-parti Alvincon vagyunk tanúi hasonló, nemzetiségi alapon történő választást célzó mozgalomnak. 1510 januárjában az alvinci bíró tudatta Nagyszebennel, hogy azt kérték tőle az alvinci magyar lakosok, hogy a bíró váltakozva az egyik évben szász vagy szláv, a másikban magyar legyen. Továbbá, hogy Alvincon három, a vele közös önkormányzattal bíró túlparti Borbereken két magyart válasszanak meg esküdtnek (in consules), ugyancsak Alvincon két szlávot is.62 Egy másik forrásból tudjuk, hogy novemberre sem csilla54 Gulyás L.: Önkormányzat i. m. 88. (1. DL 6980. és 8826. valamint DL 8826. és 10880.) 55 Bándi Zsuzsanna-. Körmend a középkorban. (Körmendi füzetek.) Körmend 1987. 50., 53. 56 Bártfai Szabó László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban. Bp. 1935. 100-101. (utóbbi máj. 24-i kelettel), 1. ZsO IV 31., 607. 57 ZsO IV 2383. VI. 554., 1622., 2125. 58 Sopron szabad királyi város története. Közli Házi Jenő. 1/1-7., II/1-6. Sopron 1921-1943. (továbbiakban: Házi) 1/4. 310., 316. 59 Gulyás L.: Önkormányzat i. m. 88. 60 Vö. Tárkány Sziics ENépszokások i. m. 240.; Hajnik /.: Perjog i. m. 86. A budai jogkönyv az eskümintákat is közli: Buda 41^16.§ (327-331) 61 H. Németh /.: Kassa i. m. 8-9., Goda Károly: A soproni városvezető réteg a 15-16. században. A polgármesteri és városbírói tisztség összehasonlító igazgatás- és társadalomtörténete. PhD-értekezés (ELTE BTK). Bp. 2011. 94. 62 Gustav Gündisch: Winz und die Sächsische Nationsuniversität. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. [Szerk. Bodor András et al.] (A Bolyai Tudományegyetem kiadványai 1-1.) Bukarest-Kolozsvár 1957. 323-324. (=DF 246004.)
