Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
Az alábbiakban néhány példával szeretném bemutatni, hogy a tisztújítás napjára az egyes települések esetében milyen módon lehet, vagy nem lehet következtetni. Legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha esetleges kiváltság- vagy szabadalomlevélben kivételesen szerepel az időpont (Sárvár azaz Sársziget 1328, Csázma 1418, Újlak 1525),46 vagy közelkorú kora újkori forrás áll rendelkezésre (Debrecen 1547-tel induló városkönyvei, Máramarossziget idézett statútuma).47 Az öt település mindegyikén Szent György-napot adnak meg forrásaink, és ezzel az okleveleikben szereplő tanácsnévsorok is összecsengenek. A hegyaljai települések közül ismertek Tárcái, Bodrogkeresztúr és Tokaj 17. század eleji statútumai, amelyek a választási szokásokat is tartalmazzák, és alkalmasak lehetnek a középkor végi viszonyok megismerésére is. Ezek szerint Tarcalon (1606) kiskarácsony, azaz újév 15. napján (január 15.), Bodrogkeresztúron (1607) Szent Miklós napján (december 6.), míg Tokajban (1610) egy mozgó ünnepen, pünkösd előestéjén (szombaton) történt a választás.48 De ezek az időpontok a 15. századra nem igazolhatók, mivel Tokaj esetében középkori mezővárosi kiadvánnyal nem rendelkezünk, Tárcái 1434. szeptemberi, illetőleg Bodrogkeresztúr 1466. augusztusi egy-egy oklevele pedig az időpontokat nem zárja ki, de nem is erősíti meg.49 Másik lehetőség, hogy magukból a települések okleveleiből tudunk sikerrel következtetni. Karánsebesen 1537-ből rendelkezünk egy márciusi és egy júliusi oklevéllel, ahol más a magisztrátus névsora,50 ezért itt is Szent György napjára gyanakodhatunk, és ugyanezt támasztja alá a város két legkorábbi, 1456. novemberi és 1457. januári oklevele is, ahol a bíró és esküdtek névsora megegyezik.51 Szent György napja kézenfekvő azért is, mivel azt is tudjuk, hogy 1498-ban a király meghagyásából Buda városa átírja Karánsebes részére saját jogát.52 Hasonló módon határozta meg Tóth Péter Miskolc tisztújítási napját ugyanekkorra két 1461-es oklevél alapján.53 Sátoraljaújhely esetében Gulyás Lászlónak sikerült a mezőváros két-két 1383-as és 1420-as kiadványa alapján a tisztújítást január 26. és február 10. közöttre behatárolni. Ez következtetése ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETEK MAGYARORSZÁGON A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 501 46 Sárvár 1328: CD VIII/4. 652. Csázma 1418: ZsO VI. 2229. Újlak 1525: Újlak 1.1. (102), 1.50. (114-115) 47 Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei. 1-3. 1547-1551. Összeáll., szerk. Balogh István. Szendrey István. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 1-3.) Debrecen 1979-1982. (továbbiakban: Debreceni jkv.), Corp. stat. III. 551-557. 48 Németh G: Hegyaljai i. m. 47. (Tárcái), 76. (Bodrogkeresztúr), 97. (Tokaj); Gulyás L.: Önkormányzat i. m. 87. Jan. 15. Remete Szt. Pál ünnepe, de Tárcái plébániája Szt. András titulusú. Bodrogkeresztúron is más a templom titulusa (Szt. Kereszt), így ez az időpont középkori eredetének igazolására nem használható. 49 DL 99498., DL 16394. 50 Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története III. Oklevéltár. Bp. 1878. (továbbiakban: Szörény) 202, 204. 51 Lakatos Bálint: Városi nemesek Karánsebesen a 15-16. század fordulóján. Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv 3. (2008) 89. (DL 44811.), Szörény 71-72. 52 Szörény 123-125., Costin Fene§an: Despre privilegiile Caransebe§ului piná la mijlocul secolului al XVI-lea. Banatica 2. (1973) 159. (DF 254980.) 53 Tóth Péter: Városigazgatás a középkori Miskolcon. In: Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig. Szerk. Kubinyi András. Miskolc 1996. 375.
