Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fejérdy Gergely: A belga-magyar hivatalos kapcsolatok első évtizede I/35
46 FEJERDY GERGELY és Románia is kitüntetni szándékozik az elnököt, így Budapestnek a kérdésben a sürgős pozitív döntés meghozatala az érdeke. Magyarország számára ugyanis propaganda és nemzetközi elismertség szempontjából is csak haszonnal járhat elsőként kitüntetni de Zuylen de Nyvele bárót.74 Az 1920-as évek végére egyre gyakoribbá vált az érintkezés a két ország között elősegítve a közeledést. A kapcsolatok fejlődését nem zavarta az a tény sem, hogy 1929-ben a brüsszeli magyar külképviselet élén személycsere történt. Woracziczky Olivért Párizsba helyezték át és helyére Hedry István érkezett.75 Az új misszióvezető 1929. október 23-tól követi rangban képviselte Magyarországot. Budapest Magyarország jobb megítélését,76 illetve a kétoldalú kapcsolatokban megmutatkozó közeledést, megpróbálta a magyar külpolitika fő törekvéseinek szolgálatába állítani. így például egyre gyakrabban vetődött fel a határrevízió kérdése, amire Brüsszel, hivatalos formában soha sem reagált, de itt-ott elejtett mondatokból arra lehet következtetni, hogy az 1930-as évek elején közös megegyezés és nemzetközi jóváhagyás esetén nem utasította volna el. Ebben a kérdésben a magyar sajtó is megpróbált provokálni belga politikusokat. 1932-ben Lausanne-ban sikerült is kicsikarni egy később megkérdőjelezett mondatot Belgium külügyminiszterétől, amelyben az sürgette volna a határmódosítás kérdésében a kompromisszumos megoldáskeresést.77 1932 januárjától ismét Woracziczky vette vissza a követség vezetését.78 Ezen a poszton egészen 1937 nyaráig maradt.79 A diplomata harmadszori Belgiumba való visszatérése után is csak ügyvivői státuszban teljesített szolgálatot Brüsszelben. Woracziczky visszatérésekor a kétoldalú kapcsolatokban észlelhető volt némi átmeneti lendületvesztés. Budapest, 1932. október 1-jétől, Gömbös Gyula miniszterelnöki kinevezése után, nagyobb fenntartással fordult Nyugat-Európa, így Belgium felé is. Noha Brüsszel és Budapest viszonya továbbra is szívélyes maradt az 1920-as évek második felétől tapasztalható fellendülés megtorpanni látszott. Csak az 1930-as évek közepére sikerült újra dinamikusabbá és elmélyültebbé tenni a két ország kapcsolatát, de ezzel már egy újabb korszak nyitánya volt, amelyre egyre inkább rávetült a hitleri Németország árnyéka. 74 MNL OL K 85 KüM Brüsszeli követség és konzulátus iratai, 12. cs. 7. t. 10398/1-1929, Bp. 1929. szept. 20. 75 MNL OL K 85 KüM Brüsszeli követség és konzulátus iratai, 1. cs.l. t. 672/1929, Brüsszel, 1929. ápr. 1. Hedry István (1881-1966), Woracziczky Olivérhez hasonlóan máltai lovag volt. Életrajzát lásd.: Memorial de l’Association hongorise de l’Ordre de Malte, Róma. 1978. 63. 76 Jó példa Brüsszel Magyarországgal kapcsolatos véleményét illetően a Habsburg család belgiumi befogadása, illetve a trónörökös Ottó nagykorúvá válásának beláthatatlan következményei miatt aggódó csehszlovák miniszterelnök megnyugtatása. Documents diplomatiques beiges, 1920-1940: la politique de sécurité extérieure, Académie royale de Belgique, Commission d’histoire, Brüsszel, 1964- 1966. 2. 628. 77 MNL OL K 63 KüM Politikai osztály Általános iratok, 22. cs., 4/7.t. Brüsszel, 1932. okt. 22. 78 Hedry visszahívó levelét csak februárban adta át. MNL OL K 85. 2.cs, 332/1932, Brüsszel, 1932. febr. 17. 79 MNL OL K 85 KüM Brüsszeli követség és konzulátus iratai, 1 cs., 1. dosszié, 2141/1937, Brüsszel, 1937. júl. 1.
