Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Fejérdy Gergely: A belga-magyar hivatalos kapcsolatok első évtizede I/35

A belga-magyar kapcsolatok első tíz évének gyorsmérlege

Az I. világháborúban ellenséges viszonyba kényszerülő, egymástól távolabb fekvő, két európai állam, a békeszerződés aláírását követően, több mint 90 évvel ezelőtt, hivatalos kapcsolatba lépett. Néhány hónap különbséggel megnyitották a külképviseleteiket. A kezdeti fenntartások, csak a lépésről lépésre történő haladást tette lehetővé, hogy a belga-magyar kapcsolatok elmélyülhessenek. Míg Belgium szemszögéből leginkább a gazdasági terület tűnt fontosnak a két ország viszonyában, addig Magyarország anélkül, hogy ezt megkérdőjelezte volna, a békeszerződés revíziójának eléréséhez próbált a belga kormánynál támogatóra, vagy legalábbis jóakaróra találni. Ezek a törekvések végig kísérték a hivatalos kapcsolatok rendezését követő első tíz évet, és motiválták annak elmélyítését. Ebben a pozitív irányban történő elmozdulásban fontos szerep jutott a külképviseleteken szolgálatot teljesítő diplomatáknak, akiknek a személyisége fokozottan rányomta a bélyegét a két ország viszonyának fejlődésére. A nemzetközi és belpolitikai események, de leginkább a személyes érintkezés, a gyermeküdültetési akciók, a gazdasági, kulturális, sport és egyéb közös események tették lehetővé az 1920-as évek második felében és a harmincas évek legelején belga-magyar kapcsolatokban tapasztalható bizalmatlanságot egy barátságosabb, megértőbb viszony váltotta fel. Az 1933. után bekövetkező nemzetközi változások azonban alig néhány év leforgása alatt megállították ezt az ígéretes fejlődést és 1941-re ismét ellentétes oldalra került a két ország.

THE FIRST DECADE OF OFFICIAL RELATIONS BETWEEN BELGIUM AND HUNGARY

by Fejérdy Gergely (Abstract)

A BELGA-MAGYAR HIVATALOS KAPCSOLATOK ELSŐ ÉVTIZEDE 47

Diplomatic relations between Belgium and Hungary were established in the early 1920s, by the mutual opening of foreign embassies. Nevertheless, the official relationship between the two countries was at first overshadowed by the belonging of the two nations to two opposing camps in the First World War, and by the divergence of the state ideologies which prevailed in the two kingdoms. Belgium continued to regard with mistrust Hungary as a former ally of Germany, where the surviving feudal structures raised dislike, but where good economic prospects were opened for the winners. Parallel to this, the Hungarian government also observed with suspicion the working of the Belgian democracy, while laying a clear emphasis with regard to Brussels on the intensification of trade and the perspective of breaking from the isolation. In the first decade after the establishment of official contacts a key role in shaping the relations between the two countries weis played by the diplomats, among whom Jacques Davignon and Olivér Woracziczky should be mentioned by the name. Important issues were the camping of Hungarian children in Belgium, the culture, the problem of communist agitators, as well as various aspects of the economy and finance.

The contacts between Brussels and Budapest improved slowly but sensibly up to the early 1930s. Although somewhat shadowed by the great economic depression and later by the political takeover of Hitler in Germany, the relations between the two countries became ever more cordial, and resulted in measurable gains for both parties.