Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
Lakatos Bálint MEZŐVÁROSI ÉS FALUSI ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETEK MAGYARORSZÁGON A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN A mezővárosok és falvak önkormányzati testületéit a középkori Magyar Királyság területén összefoglalóan, a teljesség igényével mindeddig nem vizsgálták. A forrásadottságok olykor még a legjelentősebb városok, a királyi szabad városok1 esetében sem teszik lehetővé a település belső életét és működését alapvetően meghatározó önigazgatási struktúrák teljes feltérképezését. Jelen tanulmány egy nagyobb kutatás része, amelyben a késő középkori magyarországi mezővárosok és falvak saját maguk által kibocsátott kiadványait: okleveleit és leveleit vettem számba és vizsgáltam meg.2 Célom ezúttal mindannak a bemutatása, ami ezeknek a forrásoknak a tükrében a hazai mezővárosok és falvak önkormányzati testületéiről, azok szerkezetéről, megválasztásáról, az egyes tisztségviselőkről kideríthető. Vizsgálódásom során az egyes települések összehasonlíthatósága, illetve az általánosíthatóság érdekében a Kubinyi András által kidolgozott és a középkorvégi magyarországi településhálózat vizsgálatára alkalmas centralitási pontrendszer alapján3 soroltam az általa meghatározott hierarchikus szintek csoportjaiba az egyes településeket.4 Döntésemet a vizsgált forrásanyag mennyisége (1114 darab oklevél) mellett az is indokolta, hogy az anyag fele (49,9%-a) a Mátyás- és Jagelló-korra, tehát a 15. század végére és 16. század elejére esik.5 1 A Kubinyi András által bevezetett fogalom a szabad királyi városokon, azaz a tárnoki és személynöki városokon kívül a bányavárosokat és a szász városok körét jelöli. Kubinyi András-. „Szabad királyi város” - „Királyi szabad város”? Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 1. (2006) 51-61. 2 A tanulmány a „Hivatali írásbeliség és ügyintézés a késő középkori magyarországi mezővárosokban, okleveleik tükrében” c., 2013. nov. 18-án megvédett doktori értekezésem (témavezetők: tKubinyi András, Tringli István) egyik fejezetének átdolgozott változata. Az ingatlanforgalmi ügyekről szóló részt 1. Lakatos Bálint: Ingatlanforgalmi ügyek a késő középkori magyarországi mezővárosokban és falvakban. Acta Historica (Szeged) CXXXV (2013) 130-164. 3 A pontrendszer ismertetése: Kubinyi András-. Városhálózat a késő középkori Kárpát-medencében. Történelmi Szemle 46. (2004) 12-22. = In: Bártfától Pozsonyig. Városok a 13-17. században. Szerk. Csukovits Enikő, Lengyel Tünde. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 35.) Bp. 2005. 19-29. 4 Szintek: 1. elsőrendű városok (41-60 pont), 2. másodrendű városok (31-40), 3. kisebb városok és jelentős városfunkciójú mezővárosok (21-30), 4. közepes városfunkciójú mezővárosok (16-20), 5. részleges városfunkciójú mezővárosok (11-15), 6. átlagos mezővárosok és mezőváros jellegű falvak (6-10), 7. jelentéktelen mezővárosok és központi funkciót ellátó falvak (1-5 pont). 5 Az anyaggyűjtést a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Diplomatikai Levéltárának (DL) és Diplomatikai Fényképgyűjteményének (DF) anyagában végeztem, néhány oda be nem került, ill. csak forrásközlésből ismert darabbal kiegészítve. Az oklevelek feldolgozásához fényképeiket használtam: Colletio diplomatica Hungarica. A középkori Magyarország levéltári fórrá-
