Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fejérdy Gergely: A belga-magyar hivatalos kapcsolatok első évtizede I/35
szimpátiájának megnyerése nem lehetetlen. A magyar kormány ennek a célkitűzésnek a megvalósítására különleges eszközt látott a kulturális programok szervezésében. így örömmel fogadta, hogy a Londonban bemutatott Szinyei- Merse Társaság által szervezett szépművészeti kiállítást a belga hatóságok is meghívták Brüsszelbe. A kiállítás 1926. május 29-én nyílt meg a brüsszeli régi királyi múzeumban.68 Ezen az eseményen a teljes diplomáciai kar, belga hivatalosságok jelentősebb személyiségei mind megjelentek. A megnyitóbeszédben Camille Huysmans kulturális és oktatási miniszter a kiállítást és szervezőit méltatta.69 Ez az esemény új perspektívákat nyitott a két ország viszonyában. Budapesten biztató jelként értékelték, hogy a kiállítás létrejöttében fontosabb szerepet vivő magyar személyiségeket, köztük Török Konrád tiszteletbeli főkonzult, belga kitüntetésben részesítették, amire volt ellenséges állam esetében 1918 után első alkalommal került sor Belgiumban.70 A két ország hatóságai a kiállítás sikerén fellelkesedve további kulturális programok szervezését kezdték meg. A Szinyei-Merse Pál kiállítás kapcsán megvásárolt Rudnay Gyula-kép belgiumi ünnepélyes átadása 1927 áprilisában újabb alkalmat biztosított a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésére. Az eseményen jelen volt többek között Carton de Wiart gróf, aki beszédében két ország növekvő megbecsülését hangsúlyozta.71 Magyarországon külön hangsúlyt fektettek a nem szigorúan hivatalos személyes kapcsolatok előmozdítására is. Jó alkalmakat biztosított ezen a területen például a sport rendezvényeken való közös szereplés. így többek között 1929-ben Budapesten, majd 1930-ban Brüsszelben a két nemzeti vízilabda csapat mérhette össze erejét. Minden esetben jó alkalom adódott a két ország versenyzőinek, a kluboknak az ismerkedésre. 1928-ban kerékpáros szövetség kongresszusára és versenyére jelentős belga delegáció érkezett Budapestre.72 A magyar külügyminisztérium a vízum kérelmek gyors és ingyenes elbírálásával segítette a sportolók magyarországi beutazását. Budapest külpolitikai céljainak elfogadtatása érdekében hangsúly került az állami kitüntetések adományozására is. így például 1927-ben a Szinyei- Merse Társaság képzőművészeti kiállítását segítő belga személyiségek, többek között Camille Huysmans miniszter kapott első osztályú magyar érdemkeresztet.73 A kölcsönös kitüntetések között érdekes eset 1929-ben báró Etienne de Zuylen de Nyevelt de Haar másodosztályú magyar érdemkeresztjének ügye. A Nemzetközi Automobilklub Társaság belga állampolgárságú elnökének ilyen formában történő kitüntetésére a szervezet fennállásának 25 évfordulója alkalmából került sor. A Magyar Automobilklub indoklásában az állt, hogy Belgium A BELGA-MAGYAR HIVATALOS KAPCSOLATOK ELSŐ ÉVTIZEDE 45 68 Brüsszelben 86 festmény, 14 szobor és 40 grafikai alkotást állítottak ki. 69 MTI, Hírarch. 1926. jún. 1. 9-11. 70 Uo. 1926. júl. 24. 2. 71 Uo. 1927. ápr. 16. 10. 72 Pl. 1929. augusztus 20-án került sor a budapesti nemzetközi férfi vízilabda bajnokságon a belga és magyar csapat között mérkőzésre. 1928. augusztus 13-21 között a Magyar Kerékpáros Szövetség által szervezett versenyre egy jelentős belga delegáció is érkezett. MNL OL K 85, 86 cs. 19. t. 2088/1928, Bp. 1928. júl. 19. 73 MNL OL K 27 Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1927. 03.04. R2 /41. 1.
