Századok – 2014

MŰHELY - Tóth Valéria: Szempontok a 13-14. századi nemzetségnevek értékeléséhez II/471

SZEMPONTOK A 13-14. SZÁZADI NEMZETSÉGNEVEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ 485

szociológiai kötöttsége, mint a személynévi adatoknak, írott nyelvi rögzítésük is pontosabban megfelel a beszélt nyelvi használatuknak, hiszen ehhez jogi vonatkozásban érdek fűződik.73 Ennek folytán pedig azt kell feltéteznünk, hogy a helynevek előtagjaként előforduló személynevek többnyire hűen (valójában tehát az oklevelek személynévi megjelöléseinél pontosabban) tükrözik a korabeli élőszóbeli névhasználatot. Az oklevelek filius-os szerkezetei mögött feltehető beszélt nyelvi formákat az olyan helynévi adatok személynévi előtagjai mutatják, mint például a Baranya megyei Dezsőfiastefánlaka (Deseufiastephanloka)74 és G(y)örényfiamárklaka (Gywrynfiamarkloka)75 vagy a Bihar megyéből ismert Ern(y)efiastefánpályija {Ernefyastephanpaulia),76 Fehértói Katalin azon állításával, miszerint ezek a személynevek magyar formájuk ellenére is csak írásbeli alakulatok voltak,77 78 aligha érthetünk egyet (lásd erről később is). A származási vagy lakóhelyre utaló latin oklevélszerkezetek élőszóbeli hátteréről pedig az olyan helynevekből kaphatunk képet, mint például az Egrimihályháza (Egrimihalhaza),16 vagy a Soproni Miklós malma (Suprunymyklosmolna).79 Az oklevelek dictus-os formái mögött rejlő beszélt nyelvi valóság a helynevekben szintén igen korán felbukkan: Kincsesandrásfalva (Kenchesandrasfolwa),80 Bitakunpéterfölde (Bytakunpeturfeulde),81 Földespéterfölde (Fuldespeturfulde),82 Verespéterligete (Verespetvrligety),83 Ez utóbbi típusról azt tartja N. Fodor János, hogy az „a kéttagú névrendszer létrejöttének kétségtelen hírnöke”.84 Nyelvi stuktúrájukat tekintve a három típusba sorolható személynévi előtagok más-más névszerkezetet mutatnak: jelölt birtokos jelzős szerkezettel fejeződik

73 A templomcímből alakult településnevek szinte kötelező latin nyelvű okleveles jelentkezése sem mond ennek ellent, hiszen e helynévtípus Európa-szerte ezzel a jellegzetes vonással bír (1. ehhez részleteiben Patrociny Settlement Names in Europe. [Onomastica Uralica 8.] Szerk. Tóth Valéria. Debrecen-Helsinki 2011.), bizonyára nem függetlenül a létrejöttében és az elterjesztésében egyaránt lényeges szerepet vállaló egyház befolyásától.

74 1337: AO Hl. 331., AOklt XXI. 122. sz., Korai magyar helynévszótár 1000-1350.1. Abaúj-Csongrád vármegye. Szerk. Hoffmann István. Debrecen 2005. (a továbbiakban: KMHsz.) I. 82. Dezsőfiastefánlaka a.

75 1337: AO III. 331., AOklt XXI. 122. sz., KMHsz. I. 118. G(y)örényfiamárklaka a.

76 1322: Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 650., AOklt VI. 752. sz., KMHsz. I. 93. Ern(y)efiastefánpályija a. - További példákhoz 1. még N. Fodor J: Személynevek rendszere i. m. 22., Hajdú M.: Általános és magyar névtan i. m. 738-739.

77 Fehértói Katalin: A -fi, -fia utótagú magyar családnevek kialakulása. Magyar Nyelvőr 122. (1998) 463.

78 1353: AO VI. 72., OklSz. 359., Hajdú M.: Általános és magyar névtan i. m. 739.

79 1301: Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. III. 71., AOklt I. 146. sz., Hoffmann István - Rácz Anita - Tóth Valéria: Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból III. Heves-Küküllő vármegye. Debrecen. 2012. (a továbbiakban: HA.] III. 29.

80 1321/13231370: AOklt VI. 39. sz., Hajdú M.: Általános és magyar névtan i. m. 738.

81 1346: AO IV 641., KMHsz. I. 57. Bitákunpéterfólde a.

82 1339: Monumenta ecclesiae Strigoniensis I—III. Collegit et edidit Ferdinandus Knauz, Ludovicus Crescens Dedek. Strigonii 1874-1924., IV Ad edendum praeparaverunt Gabriel Dreska, Geysa Érszegi, Andreas Hegedűs, Tiburcius Neumann, Cornelius Szovák, Stephanus Tringli. Strigonii- Budapestini 1999. III. 342-343., AOklt XXIII. 451. sz., KMHsz. I. 104. Földespéterfölde a.

83 1341: Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 317., AOklt XXV 681. sz., KMHsz. I. 299. Verespéter ligete a.

84 N. Fodor J.: Személynevek rendszere i. m. 24.