Századok – 2014
MŰHELY - Tóth Valéria: Szempontok a 13-14. századi nemzetségnevek értékeléséhez II/471
480 TOTH VALERIA összevetjük az oklevelek kronológiai megoszlásával. A 4. ábra a 13. századból fennmaradt királyi oklevelek (4221 oklevél)40 és az ugyanezen évszázadból dokumentált nemzetségnevek egymásra vetített relációját szemlélteti évtizedes intervallumok szerinti megoszlásban. 4. ábra A királyi oklevelek és a nemzetségnévi említések kronológiai megoszlása a 13. század évtizedeiben (A szürke vonal az oklevelek görbéje, a fekete pedig a nemzetségjelölő szerkezeteké.) Az oklevelek számának többé-kevésbé egyenletes 13. századi növekedésében a 7. és a 8. évtizedben erős megugrást látunk, aminek jórészt politikai okai vannak: az 1260-as években két kancellária működött, az 1270-es években pedig a kancellária fokozottabb működését az váltotta ki, hogy a gyermek IV László király melletti hatalmi pozícióban lévő érdekcsoportok sűrűn váltották egymást.41 Az ábra persze akkor lenne teljes, ha az 1301-1340 közötti időszak arányait is mutatná. Az oklevelek gyarapodásának évtizedenkénti mutatóit azonban ebből az időszakból nem ismerem. Az azonban bizonyos, hogy ez további emelkedést mutat (Györffy György például tízezerre becsüli az 1332-ig fennmaradt oklevelek számát),42 a nemzetségjelölők aránya ugyanakkor még ezek között az emelkedő oklevél-kiadási körülmények között is jelentős visszaesést jelez. 40 Az Arpád-kor királyi okleveleinek száma 4419, amelybe a hiteles és a hamis, az eredetiben fennmaradt és a másolt okiratok egyaránt beletartoznak. Az Árpád-kori okleveleknek mindössze 3,5%-a dokumentálható a 11-12. századból, ezeket az ábra nem tartalmazza. Ugyancsak kívül rekedtek az ábrán a nem királyi oklevelekre vonatkozó információk, ezekről ugyanis nem állítható össze ilyen kimutatás. Feltételezhetjük azonban, hogy a 13. századból fennmaradt nem királyi oklevelek száma vetekszik a királyi oklevelekével, azaz a 13. századból 8-9 ezer oklevél áll a rendelkezésünkre, ami az oklevéladással kapcsolatos írásbeliség társadalmi térhódításáról árulkodik (1. ehhez Solymosi László: írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Bp. 2006. 207.; az oklevelek kritikai jegyzékét pedig RA I-II/4 ). 41 L. ehhez részletesebben Solymosi L.: írásbeliség és társadalom i. m. 207. 42 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV Bp. 1963-1998. I. 10.
