Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fejérdy Gergely: A belga-magyar hivatalos kapcsolatok első évtizede I/35
44 FEJERDY GERGELY cég hitvese.60 A fiatalokkal való találkozón Davignon követ és Haggemacher konzul is megjelent.61 Az 1930-as évek elején egyre gyakrabban került sor olyan nemzetközi eseményre, ami hozzájárult a belga-magyar viszony további mélyítéséhez. így például 1931. augusztus 3-án a Magyar Szociáldemokrata Párt nagygyűlésének szónokai között volt Emile Vandervelde, ex-külügyminiszter.62 1932 májusában a Pen Club budapesti kongresszusán, nagy feltűnést keltett az első külföldi felszólalónak, Henri Davignon írónak, a beszéde, aki nem mellékesen a budapesti követnek a fivére is volt.63 A Magyarországgal kapcsolatos szimpátiája, aminek az amúgy nem túlságosan magyarbarát Le Figaro hasábjain is hangot adott nagy tetszést aratott a korabeli magyar hivatalos körökben.64 A Davignon család egyébként is határozott elismerésnek örvendett Magyarországon. A hét évi szolgálat után, 1933. május 27-én a magyar fővárosból távozó belga követ érdemeiről szuperlatívuszokban írt a korabeli magyar sajtó. Az MTI tudósítója kiemelte, hogy: „a budapesti diplomáciai kar egyik legértékesebb tagjától búcsúzik, Magyarország pedig egy önzetlen jó baráttól kénytelen megválni.”65 Davignon személyiségének közvetlensége, megértő jóindulata és nagylelkűsége66 a magyar társadalom széles köreiben megbecsültté tette. Irányában különleges szimpátiát váltott ki Magyarországon, hogy mind három gyermeke Budapesten született. Jacques Davignon Varsóba távozásával nem torpant meg a belga-magyar viszony pozitív fejlődése, jól lehet az új nemzetközi környezet, amely Hitler hatalomra jutásával kezdetét vette nem maradt nyom nélkül Brüsszel és Budapest kapcsolatában sem. 1933 májusától átmenetileg ideiglenes ügyvivőként, Hervé Gruben báró67 vette át a külképviselet vezetését egészen az új követ megérkezéséig. Guy de Schoutheete de Tervarent lovag, 1934 februárjában foglalta el állomáshelyét és ezzel új korszak vette kezdetét. A fontosabb magyar törekvések a Belgiummal fennálló kétoldalú kapcsolatokban 1926-ban és azt követő fél évtizedben Budapest számára a belga-magyar kapcsolatok a gazdasági érdekek mellett leginkább a nemzetközi elszigeteltségből való kitörés szempontjából látszottak fontosnak az 1920-as években. Budapesten úgy vélték, hogy Belgium 60 Stefánia királyi hercegnő (1864-1945), II. Lipótnak a lánya volt, aki tizenegy évvel első félje, Habsburg Rudolf trónörökös öngyilkossága után 1900-ban feleségült ment Lónyay Elemér grófhoz, később herceghez és Magyarországra költözött. 61 MTI, Hírarch., 1930. aug. 21. 24. 62 Uo. 1931. aug. 10. 18. 63 Uo. 1932. máj. 19. 12. 64 Uo. 1932. jún. 15. 22. 65 Uo. 1933. máj. 23. 22. 66 Jó példa erre, hogy Jacques Davignon és felesége az 1931-ben Horthy Miklósné által meghirdetett nyomorenyhítő akcióban 100 pengővel vettek részt. MTI Hírarch. 1931. nov. 17. 13. 67 Hervé Gruben (1894-1967), 1930 és 1934 között volt a budapesti belga követség szolgálatában. Itt vette el feleségül a magyar Szmrecsányi Veronikát. Később a II. világháború után a brüsszeli külügyminisztérium politikai osztályának vezetője és nagykövet volt Berlinben.
