Századok – 2014
MŰHELY - Tóth Valéria: Szempontok a 13-14. századi nemzetségnevek értékeléséhez II/471
472 TÓTH VALÉRIA A nyelven kívüli tényezők hasonló, személynévrendszert alakító szerepét az utóbbi időkben több tanulmányában Hoffmann István is kiemelte.4 Ez a nagyon erős kulturális-társadalmi-gazdasági beágyazottság a nemzetségnevek esetében hatványozottan jelentkezik: történetének minden mozzanata olyan mélyen benne gyökerezik korának társadalomtörténeti körülményeiben, birtok- és jogtörténeti közegében, hogy a nyelvi történetének (azaz például a megjelenésének, a használata felívelő szakaszának, majd a letűnésének) a megértése sem igen képzelhető el anélkül, hogy az egész jelenséget a lehető legtágabb kontextusában szemlélnénk.5 Mindezeket szem előtt tartva a nemzetségnevek átfogó, szisztematikus nyelvészeti vizsgálata, a személynevek rendszerén belül elfoglalt helyének a meghatározása megítélésem szerint akkor végezhető el sikerrel, ha arra is tekintettel vagyunk, hogy mi is történt egyidejűleg a nyelven kívüli szférában, elsősorban is a magyar társadalmi berendezkedés, illetőleg a birtok- és jogviszonyok terén a nemzetségnevek dokumentált fennállásának szűk két évszázadában, a 13-14. században. Ezek a háttérkörülmények adnak ugyanis magyarázatot többek között arra is, hogy az oklevelekben előforduló nemzetségnevek gyakorisága miért mutat éppen olyan képet, mint amit az 1. ábra görbéje szemléltet (a nemzetségnevek kronológiája kapcsán a görbe elemzésére részletesen is kitérek). 1. ábra A nemzetségjelölő elemek előfordulása az oklevelekben6 4 Hoffmann István: Névtörténet - nyelvtörténet - társadalomtörténet. In: Anyanyelv és iskola az ezredfordulón. Országos anyanyelv-oktatási napok. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 207. sz.) Eger 1996. 113-123.; Hoffmann István: A személynévrendszerek leírásához. Magyar Nyelvjárások 46. (2008) 5-20. 5 A társadalomtörténeti háttér tényezőire az utóbbi időben leginkább a családnevek kialakulásának és változásainak vizsgálata kapcsán fordult nagyobb figyelem (vö. pl. N. Fodor János: Személynevek rendszere a kései ómagyar korban. A Felső-Tisza-vidék személyneveinek nyelvi elemzése. 1401-1526. [Magyar Névtani Értekezések 2.] Bp. 2010.; Farkas Tamás: Családnév-változtatás Magyarországon. A névváltoztatások tényezői és története a 20. század második felében. [Nyelvtudományi Értekezések 159. sz.] Bp. 2009.; Karády Viktor - Kozma István: Név és nemzet. Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig. Bp. 2002.), de megjelenik ez a módszertani igény a személynevek korai történetének bemutatásában is (pl. Fehértói Katalin: A XIV századi magyar megkülönböztető nevek. [Nyevtudományi Értekezések 68. sz.] Bp. 1969.; Slíz Mariann: Személynévadás az Anjou-korban. Bp. 2011.). 6 Az adatok forrása: Fehértói Katalin: Árpád-kori személynévtár (1000-1301). Bp. 2004. (a továbbiakban: ÁSz.); Slíz Mariann: Anjou-kori személynévtár (1301-1342). Bp. 2011. (a továbbiakban:
