Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: "Medicina contra peccata mundana" Késő középkori főúri misealapítványok II/443
464 FEDELES TAMAS kon (diebus Rogationum) nyilvános körmenetet tartottak (processionibus publici interessé debebit). Ünnepnapokon a káplánok az első és második vecsernyén körmenetben vonultak a kápolnából a templom szentélyébe. A káplánok naponta elénekelték a Mária-zsolozsmát és a matutinumot három olvasmánnyal, valamint a Placebo antifónát. Az oklevelekben többnyire azt is meghatározták, hogy énekes vagy olvasott misét kell-e celebrálni. Az előbbi ünnepélyességénél fogva nagyobb presztízst biztosított az alapítónak, s ebből következőleg az emlékezet fenntartásában is nagyobb szerepet tulajdoníthattak e misetípusnak.63 Monoszlói Csupor György azzal a kéréssel fordult a pálos generálishoz (1460), hogy a korábban a garicsi pálosoknak juttatott kegyes adományok fejében a barátok naponta lehetőség szerint énekes misét mutassanak be. Amennyiben ezt nem tudják vállalni, a hét meghatározott mise közül legalább négyet, jelesül a Mindenszentek, Krisztus teste, Krisztus kínszenvedése és Nagyboldogasszony tiszteletére rendeltet énekeljék. Szentgyörgyi Bazini Zsigmond számára a máriavölgyi pálos kolostorban a szerzetesek szombatonként énekes (cantando) misét mutattak be Nagyboldogasszony tiszteletére, míg a hét többi napján gyászmisét tartottak Clegendo celebretur). Mindösszesen 23 alapítvány esetében írták elő, hogy énekes misét mutassanak be a presbiterek. A mise és a könyörgések (collecta, oratio) szándéka nem feltétlen volt azonos, s ilyen esetekben bizonyosan az imák hatásának multiplikálását kívánták elérni. Sárkány Ambrus keddenként Mindenszentek tiszteletére rendelt szentmisét, melyen Szent Ambrus és Szent Zsófia kollektáját mondták a klerikusok. Ez esetben az alapító saját és hitvese védőszentjéhez intézték tehát a könyörgéseket. Kanizsai György pozsonyi misealapítványában ugyancsak saját védőszentjének könyörgését rendelte el (cum collecta sive oratione Sancti Georgii martiris), a bűnökért mondott miséhez kapcsolódóan. Az alapítványokat létrehozók maguk és utódaik, örököseik, sőt, officiálisaik nevében is biztosították az egyházi közösséget az adományokban való megtartásról, garantálták számukra a védelmet. Ugyanakkor az alamizsnáért cserébe kért spirituális szolgáltatások folyamatosságát is igyekeztek szavatolni, hiszen ezektől remélték az örök kárhozat elkerülését. Több esetben szankciók kilátásba helyezésével kívánták rendelkezéseiket betartatni. Frangepán Miklós 10 solidus fizetését írta elő mindazok számára, akik gátolják a mindennapi mise celebrálását. Szentgyörgyi és Bazini György felesége úgy rendelkezett, hogy amennyiben az előírt miséket nem teljesítenék a bécsi ágostonos szerzetesek, úgy az adománybirtokot egy másik kolostor kapja hasonló feltételekkel. Frangepán Zsigmond rendelkezése szerint (1449), amennyiben az otocsáci bencés szerzetesek elmulasztanák a napi misézést, egy forint büntetést kell fizetniük. Sárkány Ambrus pedig úgy rendelkezett, hogy amennyiben a pozsonyi várkápolnában a ferences atyák elhanyagolnák a misézést (missis celebrandis negligentes fuerint), s azt két-három figyelmeztetést követően sem folytatnák, úgy a szerzettől el kell venni a megállapított évjáradé63 Minden bizonnyal az ünnepélyességre utaló sollemniter adverbium is az énekes miséket jelölte.
