Századok – 2014

KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: "Medicina contra peccata mundana" Késő középkori főúri misealapítványok II/443

KÉSŐ KÖZÉPKORI FŐÚRI MISEALAPÍTVÁNYOK 463 fabricari), a berendezési tárgyak közül pedig az oltárkép és az oltárterítő elké­szítését (tabule ad aras et palié debeant compararii) írta elő az alapító. A Krisz­tus Teste konfraternitás számára egy szentségtartót készíttetett, melyet ün­nepnapokon a temetkező kápolna oltárán kellett kiállítani (ad aram dicte capelle diebus solennibus porti). Kegyszerekkel, egyházi ornátusokkal és köny­vekkel is felszerelte az egyházat.61 Cobor Imre a pozsonyi Szent Wolfgang-kápolnának egy-egy vörös és zöld bársony (papi) ornátust, egy-egy at­laszból készült oltárterítőt (altaris ornamenta), egy misekönyvet (librum missalem), egy kelyhet, valamint egy feszületet (pacificale) adott. Drágfi János pedig úgy rendelkezett (1524), hogy „csináljanak három kelyhet nyolc girából a Csehi kápolnába, melyekből a papok szolgáljanak”.62 A liturgikus cselekményekre vonatkozó előírásokat részletesen szabályoz­ta Frangepán Miklós donációs oklevele. A zenggi káptalan négy-négy kanonok­­jának és prebendáriusának hajnali misét kellett celebrálnia Szűz Mária tiszte­letére. Egy kanonok misézett, társai pedig a prebendáriusokkal együtt a kórus­ban állva a válaszokat mondták (debeant respondere in dicta missa). A misét bemutató papnak Miklós életében a Szűz Mária orációt kellett imádkoznia, mégpedig az alapító nevét említve, míg halálát követően az elhunytakért mon­dott ima közben kellett könyörögni érette. Gitka troppaui hercegnő, Szentgyörgyi és Bazini György felesége a bécsi Agoston-rendi templom szerze­tesei számára meghagyta, hogy néhai férje, Wolfurti Pál lelki üdvéért naponta misét mutassanak be a Wolfurt-kápolnában, ahol örökmécsest helyeztek el (am ewig stets liecht das tag und nacht prynenn sol halden und verwesen). Ezen kí­vül évfordulós gyászmisét is kellett celebrálniuk, ami, ha vasárnapra esett, ak­kor annak énekes vigíliáján kilenc olvasmányt kellett felolvasni (mit einer gesingten vigilii mit newn lezen), melyet másnap reggel énekes gyászmise (mit ainem gesungen selambt) követett. Mind a vigília alatt, mind pedig a rekviemen 12 gyertyának kellett égnie (mit stechkerzen die Dei der vigilii und dem selambt prynnen sullen). Amennyiben hétköznap volt az évforduló, a kolostorban szo­kásos istentiszteletet kellett végezni. Szapolyai István özvegye, Tescheni Hedvig hercegnő, valamint fiai, János és György a család temetkezőhelyén, a szepeshelyi Szent Márton-templomban, a nádor létesítette Szent Kereszt-kápolnában tett örökös misealapítványuk (1510) kapcsán részletesen előírták a klerikusok teendőit. A kápolnaigazgató­nak hat káplánjával és négy iskolással naponta el kellett énekelnie a Placebo requiemet és a halotti vecsernyét Szapolyai Imre és István nádorok sírjainál. A rektornak és a káplánjainak a meghatározott szándékú napi miséken felül a hét minden napján gyászmisét kellett mondaniuk. Magától értetődően a rektor gondoskodott a kápolna felszereléséről (gyertyák, bor, könyvek, kelyhek, orná­­tusok), melyekről inventáriumot kellett vezetnie (ennek egyik példánya a káp­talannál került elhelyezésre), valamint az épület állagának megőrzéséről. A ká­polnaigazgató és káplánjai vasár- és más ünnepnapokon és a keresztjáró napo­61 Művészettörténeti szempontból elemzi a végrendelet Wehli Tünde: A három Ernuszt. Buda­pesti Könyvszemle 24. (2012):2. 142-151. 62 Mészöly Gedeon: Drágfíy János 1524-iki végrendelete. Magyar Nyelv 13. (1917) 121-124.

Next

/
Thumbnails
Contents