Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: "Medicina contra peccata mundana" Késő középkori főúri misealapítványok II/443
KÉSŐ KÖZÉPKORI FŐÚRI MISEALAPÍTVÁNYOK 463 fabricari), a berendezési tárgyak közül pedig az oltárkép és az oltárterítő elkészítését (tabule ad aras et palié debeant compararii) írta elő az alapító. A Krisztus Teste konfraternitás számára egy szentségtartót készíttetett, melyet ünnepnapokon a temetkező kápolna oltárán kellett kiállítani (ad aram dicte capelle diebus solennibus porti). Kegyszerekkel, egyházi ornátusokkal és könyvekkel is felszerelte az egyházat.61 Cobor Imre a pozsonyi Szent Wolfgang-kápolnának egy-egy vörös és zöld bársony (papi) ornátust, egy-egy atlaszból készült oltárterítőt (altaris ornamenta), egy misekönyvet (librum missalem), egy kelyhet, valamint egy feszületet (pacificale) adott. Drágfi János pedig úgy rendelkezett (1524), hogy „csináljanak három kelyhet nyolc girából a Csehi kápolnába, melyekből a papok szolgáljanak”.62 A liturgikus cselekményekre vonatkozó előírásokat részletesen szabályozta Frangepán Miklós donációs oklevele. A zenggi káptalan négy-négy kanonokjának és prebendáriusának hajnali misét kellett celebrálnia Szűz Mária tiszteletére. Egy kanonok misézett, társai pedig a prebendáriusokkal együtt a kórusban állva a válaszokat mondták (debeant respondere in dicta missa). A misét bemutató papnak Miklós életében a Szűz Mária orációt kellett imádkoznia, mégpedig az alapító nevét említve, míg halálát követően az elhunytakért mondott ima közben kellett könyörögni érette. Gitka troppaui hercegnő, Szentgyörgyi és Bazini György felesége a bécsi Agoston-rendi templom szerzetesei számára meghagyta, hogy néhai férje, Wolfurti Pál lelki üdvéért naponta misét mutassanak be a Wolfurt-kápolnában, ahol örökmécsest helyeztek el (am ewig stets liecht das tag und nacht prynenn sol halden und verwesen). Ezen kívül évfordulós gyászmisét is kellett celebrálniuk, ami, ha vasárnapra esett, akkor annak énekes vigíliáján kilenc olvasmányt kellett felolvasni (mit einer gesingten vigilii mit newn lezen), melyet másnap reggel énekes gyászmise (mit ainem gesungen selambt) követett. Mind a vigília alatt, mind pedig a rekviemen 12 gyertyának kellett égnie (mit stechkerzen die Dei der vigilii und dem selambt prynnen sullen). Amennyiben hétköznap volt az évforduló, a kolostorban szokásos istentiszteletet kellett végezni. Szapolyai István özvegye, Tescheni Hedvig hercegnő, valamint fiai, János és György a család temetkezőhelyén, a szepeshelyi Szent Márton-templomban, a nádor létesítette Szent Kereszt-kápolnában tett örökös misealapítványuk (1510) kapcsán részletesen előírták a klerikusok teendőit. A kápolnaigazgatónak hat káplánjával és négy iskolással naponta el kellett énekelnie a Placebo requiemet és a halotti vecsernyét Szapolyai Imre és István nádorok sírjainál. A rektornak és a káplánjainak a meghatározott szándékú napi miséken felül a hét minden napján gyászmisét kellett mondaniuk. Magától értetődően a rektor gondoskodott a kápolna felszereléséről (gyertyák, bor, könyvek, kelyhek, ornátusok), melyekről inventáriumot kellett vezetnie (ennek egyik példánya a káptalannál került elhelyezésre), valamint az épület állagának megőrzéséről. A kápolnaigazgató és káplánjai vasár- és más ünnepnapokon és a keresztjáró napo61 Művészettörténeti szempontból elemzi a végrendelet Wehli Tünde: A három Ernuszt. Budapesti Könyvszemle 24. (2012):2. 142-151. 62 Mészöly Gedeon: Drágfíy János 1524-iki végrendelete. Magyar Nyelv 13. (1917) 121-124.
