Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: "Medicina contra peccata mundana" Késő középkori főúri misealapítványok II/443
462 FEDELES TAMÁS tek ünnepélyessége. Az intézkedés ezúttal is a reprezentációs igényeket célozta, hiszen a kolostorban volt elhunyt férjének, Korvin János hercegnek és fiuknak, Kristófnak a sírja. Akosházi Sárkány Ambrus a pozsonyi várkápolnában tett miserendelése kapcsán a pozsonyi ferenceseket bízta meg a celebrálással. Annak érdekében, hogy bármilyen veszély esetén is zavartalan legyen a miseszolgálat, meghagyta, hogy pestis vagy háború idején (temporibus pestilentiarum vei bellum) a szerzetesház tagjai közül egy papot (unum sacerdotem) küldjenek a várba, aki a vészterhes időszak alatt ott is lakik. A saját alapítású egyházi intézmények esetében a kegyúri jogok természetesen a fundátorokat illették. A Kanizsai György létesítette szeredi Szent Wolfgang-kápolna rektora esetében a misealapítványt tartalmazó oklevél úgy intézkedik, hogy a rektor választásának (electio) és bemutatásának (presentatio) joga életében őt, halála után pedig örököseit illeti meg. Hasonlóképpen a család kegyurasága alatt állt a Szapolyaiak alapította Krisztus teste-kápolna Szepeshelyen. A kápolna mindenkori rektorát a szepesi káptalan prépostja választotta a kanonokok közül, rezidencia kötelezettséggel. A kápolnaigazgató a szepesi egyház prelátusának joghatósága alatt áll. A rektoron kívül hat felszentelt pap látta el a kápláni teendőket. Rajtuk kívül négy iskolást (scholares) is alkalmazni kellett, akik a napi zsoltárokat énekelték. A rektor felügyelte, hogy a káplánok mindenkor kellő áhítattal és tisztelettel (cum omni devotione ac reverentia) végezzék feladatukat, s ha hanyagságot tapasztalt, a préposttal vagy annak helynökével együtt munkálkodott a helyzet javításán. A káplánoknak naponta négy misét kellett bemutatniuk, mely alól egy klerikus mentesítve volt azért, hogy a celebránsok valamelyikének akadályoztatása esetén helyettesíthessen. Liturgikus felszerelés, előírások, szankciók A vizsgált alapítványok döntő többségénél már működő, sok esetben a família korábbi generációi által létrehozott kolostor, templom, kápolna, oltár volt a kedvezményezett, így nem kellett az alapvető liturgikus felszerelési tárgyakról újólag gondoskodni, következésképpen ezen oklevelekben nem találunk erre vonatkozó adatokat.59 Néhány új alapítás azonban viszonylag részletesen tudósít eme szegmensről is, így nem haszontalan ezeket is szemügyre vennünk. Szécsényi László testamentumában a szécsényi ferences templomban lévő Szent Kereszt-kápolnát jelölte ki temetkezési helyéül, s egyúttal napi mise bemutatására is adományt tett. Az épület felújítására hagyott készpénzen felül ezüst kelyheket (calicem) és egyéb felszerelést (apparamentum) készíttetett, valamint a kápolna dekorálásáról is rendelkezett.60 Ernuszt János az általa alapított temetőkápolnában a szombati misékre 29 gyertyát (candelas etiam cereas) rendelt. Az új intézmény épülete nem készült még el ekkor teljesen, melyre egyértelműen utal a kápolnaajtóra vonatkozó előírás (hostium capelle 59 L. erre Majorossy J.: Ad beneficium i. m. 60 Erre egy bizonyos drágakövekkel díszített draconem magnum eladását írta elő. DF 266 765.
