Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Fejérdy Gergely: A belga-magyar hivatalos kapcsolatok első évtizede I/35

illetve a magyar elit keresztény-nemzeti elkötelezettsége is ezt erősítette. Belgi­um esetében ráadásul a Szentszék konkrétan kérte, hogy a belga katolikus egy­ház legyen Magyarország segítségére.27 A nagy befolyással rendelkező Désiré- Joseph Mercier, majd 1926 után utódja Joseph-Ernest Van Roey, mecheleni ér­sekek ennek a kérésnek eleget téve különböző módon is kiálltak a magyarok ügye mellett. így megpróbáltak Magyarországról pozitív képet sugallni a katolikus poli­tikai, gazdasági illetve sajtó körökben. Woracziczky jelentéseiben ezt több ízben is megerősítette.28 Több katolikus párti politikus is kiállt a magyarok mellett, bár korántsem mindenki.29 A befolyásos belga államférfiak között Henri Carton de Wiart bárót tartották Budapesten például magyarbarátnak. A politikus jó vi­szonyt ápolt ugyanis az Albert királlyal rokoni kapcsolatban lévő Apponyi Al­bert gróffal.30 A mecheleni érsekek és a belga katolikusok Magyarország melletti kiállá­sa azonban a leginkább az elesettek felkarolásában mutatkozott meg.31 A legis­mertebb konkrét tett, a nehéz sorsú magyar gyermekek befogadása volt. Ez az akció az ebben az időszakban jól működő holland-magyar példa alapján, ma­gyar egyházi kezdeményezésre indult el.32 A Magyarországról érkező megkere­sésre pozitívan reagáló Mercier bíboros létrehozta a „Hét Hongaarsch Kinder­werk” szervezetet33, amit a thurnhouti esperesre, Johannes Jansenre bízott. A kölcsönösen nagy érdeklődésnek köszönhetően 1923 és 1930 között 21542 ma­gyar gyermeket láttak vendégül hosszú hónapokra, esetenként évekre belga családok. Ez az akció több volt, mint egyszerű jótékony gesztus, hiszen hozzájá­rult az I. világháború idején elmérgesedő és utána sokáig feszült belga-magyar viszony oldásához. Ezt jól kifejezte a magyar Gyermekvédő Liga szervezésében Habsburg Albrecht királyi herceg bruges-i látogatása alkalmával elhangzott beszéd: „Belgium nemes lelkű népe volt az első, mely fátyolt takart a gyűlölködésre, és elfelejteni igyekezett a múltat s a háborúnak mérhetetlen szenvedéseit, és pél­dát statuálva az egész világnak, megnyitotta a vendégszerető kapuit egy volt ellen­fél gyermekeinek. Szándékosan mondtam ellenfelet és nem ellenséget, mert a ma­gyar nép sohasem viseltetett ellenséges érzülettel a belga nép iránt.”34 A BELGA-MAGYAR HIVATALOS KAPCSOLATOK ELSŐ ÉVTIZEDE 39 27 MNL OL, K 63 KüM Politikai osztály Általános iratai, 22 cs. Hedry István levele Apor Gá­bornak, Brüsszel, 1932. feb. 13. 28 MNL OL K 66 KüM Sajtó- és kulturális osztály, 23 cs. 28/1924/pol. Brüsszel, 1924. szept. 19. 29 Henri Jaspar külügyminiszter esetében például nem lehet feltétlen magyarbarátságról szól­ni. Herremanns, B.: Guerres de cabinets i.m. 133. 30 Pl. 1931-ben nagysikerű előadást tartott Apponyi Brüsszelben. MNL OL K 63, 22. cs. 4/7. t. 10/pol/1931. Brüsszel, 1931. ápr. 2. 31 Már 1919-ben 1,3 millió belga koronát gyűjtöttek össze Brüsszelben a kommunizmus és a ro­mán megszállás által kifosztott Budapest lakosságának, amiből jelentős mennyiségi élelmiszer vásár­lására került sor. Vö.: Herman M. János: Gyermekmentés Belgiumban 1920-1923. Korunk, 3. (1998. X.) 12. 32 Hajtó Vera: „Drága Kisfiam! Leveled megkaptam.” A belga-magyar gyermekakcióban részt­vevő családok levelezéseiből. Korall, 46. (2011). 115-116. 33 Magyarul: „Belgiumi Magyar Gyermeküdültetési Bizottság”. 34 MTI, Hírarch. 1927. nov. 11. 2-3.

Next

/
Thumbnails
Contents