Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fejérdy Gergely: A belga-magyar hivatalos kapcsolatok első évtizede I/35
40 FEJERDY GERGELY Budapest, jóllehet háláját lépten-nyomon hangsúlyozta 1926-tól az akció beszüntetését tervezte. Az ország nemzetközi megítélése szempontjából károsnak tartotta ugyanis, hogy Magyarország túlzott rászorultságot mutasson. Az elképzelés azonban jelentős ellenállásba ütközött, így a szervezők csak négy évvel később állították le véglegesen a gyermeküdültetést.35 Nem csak a nagysikerű gyermeküdültetési akción keresztül formálódott a két ország viszonya, hanem a magyar munkavállalók Belgiumba áramlása is hatást gyakorolt Budapest és Brüsszel kapcsolatára. A korabeli diplomáciai jelentések szerint közel 6000 fő talált állást. Legtöbbjük kemény fizikai munkát igénylő munkakörben tudott elhelyezkedni. A belga fogadókészséget a magyarok körében megpróbálta kihasználni a kommunista mozgalom is. A Tanácsköztársaságban kompromittálódott személyek közül többen Belgiumban találtak menedékre és folytattak agitációs munkát.36 A magyar hatóságok megpróbáltak mindent megtenni, és adott esetben a követség közbelépésével elérni37, hogy a kommunisták ne tudják befolyásuk alávonni a kiérkező munkásokat.38 Budapest attól sem riadt vissza, hogy veszélyesnek ítélt személyek kiadatását kérje. A belga parlamentben így például egy „Faseka” nevű munkás ügye napokon át lázban tartotta Belgium képviselő házát.39 A brüsszeli magyar külképviselet nyomon követte a belgiumi magyarok sorsát, de legfőbb feladata a kétoldalú gazdasági kapcsolatok előmozdítása volt. Magyarország elsősorban mezőgazdasági termékei számára remélt jó piacot, illetve nyersanyagok beszerzésében látott kívánatos partnert Belgiumban. A magyar kormányzat a tengerentúli kereskedelem szempontjából tisztában volt a belga kikötők, például Antwerpen jelentőségével is. A városban ráadásul jelentősebb magyar kolónia is élt, és a Magyarországról az Egyesült Államokba kivándorolni szándékozók is sokszor innen indultak a tengerentúlra. Nem véletlen, hogy Budapest 1924. október 10-én tiszteletbeli konzulátust nyitott, ahol Francois Leys teljesített szolgálatot 1929-ig.40 A korszakban Magyarország törekedett arra, hogy hátrányos tárgyalási pozíciója ellenére viszonylag jó kompromisszumokat tudjon kötni a gazdasági kapcsolatok területén. így az 1926 szeptemberében aláírt klíringegyezménnyel összesen 32 millió 750 ezer belga frank megfizetésére vállalt kötelezettséget. Ennek az 36 MNL OL K 85 KüM Brüsszeli követség és konzulátus iratai, 26. cs. 14. t. 36 Pl. Gero Ernő, 1926 és 1928 között a Komintern megbízásából instruktorként tevékenykedett a francia és belga kommunista pártok mellett. Eszenyi Miklós: Adalékok Gerő Ernő életéhez, különös tekintettel 1944-es tevékenységére.” Valóság LI. (2008. 12. sz.) 35. 37 Pl. Woracziczky a limbourgi szénbányákkal levelezett az agitátorok miatt: MNL OL K 85, 86. cs., 18. t. 1491/1928, Brüsszel, 1928. jún. 1. 38 Érdemes megjegyezni, hogy legtöbbször a magyar bányavidékekről érkeztek a munkások, akik néhány évig tartózkodtak csak Belgiumban, de ez alatt az időszak alatt többen meggyőződött kommunistává váltak sokszor a helyi pártba is beléptek. Marek Viktor: A dorogi szénmedence településeinek története 1956 fényében, 2012. (Kézirat) 95. 2012. dec. 14-én a PPKE BTK-án megvédett doktori értekezés. 39 Vö.: Chambre des représentants, Annales Parlementaires, 1928. máj. 8. 981-986, 1928. jún. 7. 1293. Vélhetően a pontos név „Fazekas”. 40 MNL OL K 85 KüM Brüsszeli követség és konzulátus iratai, 2. cs. Antwerpen 1924. okt. 10. 2947/12.
