Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fejérdy Gergely: A belga-magyar hivatalos kapcsolatok első évtizede I/35
38 FEJERDY GERGELY re delegációt küld Belgiumba.22 így született meg 1926. szeptember 30-án a klíringegyezmény. Ennek magyarországi ratifikációja azonban 1929-ig elhúzódott. Az egyezmény létrejöttekor Ypersele de Strihou már nem volt Budapesten. A belga diplomatát 1926 februárjában a Vatikánba nevezték ki követnek. A kormányzó 1926. február 17-én búcsúkihallgatáson fogadta és érdemkereszttel tüntette ki.23 A budapesti külképviselet vezetését, ügyvivői rangban Jacques Davignon őrgróf vette át, akivel egy új korszak következett a két ország kapcsolatában. Magyar követség felállítása Brüsszelben, és az első évek történései A budapesti belga követség megnyitása után a magyar kormány is azon volt, hogy minél hamarabb külképviselettel rendelkezzen Brüsszelben. Budapesten 1922. január 12-én született döntés ebben a kérdésben. A követség vezetésével, ügyvivői rangban, Woracziczky Olivér grófot24 bízta meg a kormányzó. A diplomata 1911-től állt a közös külügyminisztérium alkalmazásában és 1921. március 4-től a párizsi magyar követségen teljesített diplomáciai szolgálatot. A kinevezésekor 37 éves, Woracziczky Olivér Franciaországból érkezett Brüsszelbe, ahol 1922. február 20-án adta át megbízó levelét Henri Jaspar külügyminiszternek.25 A diplomata nehéz körülmények között kezdte meg munkáját, mert szűkös pénzügyi fedezetet biztosítottak számára és egyetlen munkatárssal kellett ellátnia hivatalát. A követség és rezidencia számára, először a Brüsszel központjától távol eső XIV kerületi Vilain utca 17/a számban bérelt épületet. A saját bútorainak kiszállítása, illetve a külképviselet berendezése is hosszú időt vett igénybe. Woracziczky rendszeresen nemtetszésének adott hangot a munkakörülmények miatt, illetve az anyagi nehézségeket is felhánytorgatta feletteseinek. A nehézségek ellenére megpróbált hamar beilleszkedni a Brüsszelbe akkreditált diplomata körökbe. Első alkalommal a spanyol követnél, Marqués de Villalobarnál tett látogatást, ezzel is kifejezve Budapest háláját, amiért Spanyolország védte a belgiumi magyar érdekeket 1914 és 1918 között. Második látogatása 1922. február 28-én a nunciushoz Sébastien Nicotrahoz vezetett. A magyar kormány különösen nagy figyelmet szentelt az egyházi kapcsolatok ápolásának. Róma elutasító magatartása a békeszerződések vonatkozásában,26 22 MNL OL K 27 Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1925. dec. 4. R23-R25/28. 23 Uo. 1926. febr. 12. R12-R13/29. 24 Woracziczky Olivér (1885-1965), egy Pabienicz várához köthető ősi grófi és báró címet viselő cseh arisztokrata család leszármazottja volt. Apja Woracziczky János már Magyarországon született és császári és királyi kamarásként, országgyűlési képviselőként, illetve a felsőház tagjaként tevékenykedett. Édesanyja a kétszer is miniszterelnök Khuen-Héderváry Károly húga volt: Khuen-Belasi Sabina. Ezenkívül rokoni kapcsolatban állt Khuen-Héderváry Sándorral 1919-1925 között a Magyar Külügyminisztérium politikai főosztályának vezetőjével, a külügyminiszter későbbi helyettesével is. Woracziczky Olivér 1945-ben nyugatra menekült és Brüsszelben hunyt el 1965-ben. 25 MNL OL K 85 KüM Brüsszeli követség és konzulátus iratai, 1. cs. 1920-1928, 830/1/1922. Bp. 1922. jan.18. 26 Joel-Benoit d’Onorio: „Le Saint Siege dans les relations internationales” in: Joel-Benoit d’Onorio (szerk.): Le Saint-Siege dans les relations internationales, Paris, 1989. 56.
