Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért) II/387

402 NEUMANN TIBOR az országbírót Temesváron az expedíció alatt,103 és nem csak a folytonos tárgya­lások miatt, hanem talán azért is a közelben maradt, mert a közeli Erdélybe várták már ekkor Ulászló királyt és udvarát.104 Temesváron a zágrábi hadjárat közben Kinizsi Pál is benyújtotta a szám­lát a fiatal hercegnek, aki később úgy emlékezett vissza, hogy az öreg országbí­ró akarata ellenére zálogleveleket csikart ki tőle a hadjárat költségeinek fedeze­tére: húszezer forintot a hatalmas gyulai és hunyadi uradalmakra kellett ter­helnie.105 Noha a várak nem cseréltek gazdát, a valóban kiállított kötelezvé­nyek több évtizedes pereket támasztottak a herceg, illetve örökösei ellen.106 A Rakonokkal kapcsolatban megkötött megállapodás ugyanakkor nem csak papí­ron maradt: a kastélyt addig Corvin egykori familiárisának, az Udbinánál el­esett Derencsényi Imre bánnak az özvegye birtokolta zálogképpen, Kinizsi most ezt az összeget a herceg helyett kifizette, de csak az uradalom felét tartotta meg, amely halála után özvegye kezén is kimutatható, a másik felet átadta Cor­vinnak.107 De számunkra sokkal fontosabb, hogy ilyen körülmények között kelt az az oklevél is, amellyel Corvin meglepő módon Bajmóc, Szklabinya, Árva és Likava várait, azaz a teljes liptói hercegséget Kinizsi jó barátjának, Szapolyai István nádornak ajándékozta. A július 10-én kelt országbírói oklevél elején Corvin maga beszélte el, hogy Szapolyai István gróf Mátyás király halála után az ő kérésére vállalta el Auszt­ria és Bécs védelmét, ráadásul csak azzal a feltétellel, ha megígéri esetleges itte­ni kárai és kiadásai megtérítését. A gróf később a hercegtől elszenvedett jogta­lanság miatt és saját költségeit visszaszerzendő erővel foglalta el Bajmóc várát, és a herceg „többi jószágát is vívni kezdte” (alia etiam bona sua impugnare inceperit), ami miatt kettejük között súlyos viszály támadt. Mivel inkább azt szeretné, ha a nádor másokkal szemben védelmezné őt, semmint kiostromolná javaiból, Kinizsi és más fogott bírák segítségével örök békét kötött Szapolyai 103 A herceg máj. 6-án és 11-én Temesváron (1. fent), máj. 29-én Monostoron (DL 20 185.), 30-án Temesváron (DF 264 684.), jún. 5-én (DL 37 687.) feltehetően, mígjún. 11-én bizonyosan Te­mesváron (1. a kettővel alábbi jegyzetet), júl. 1-jén ugyancsak Temesváron (DF 246 267.) tartózko­dott. 104 Az uralkodó erdélyi tartózkodására és tevékenységére 1. Neumann Tibor-. Drágfi Bertalan politikai szerepe II. Ulászló király idején. In: A Szilágyság és a Wesselényi család (14-17. sz.). Szerk. Hegyi Géza-W Kovács András. Kolozsvár 2012. 223-227. 105 Rukovet 110. — Fraknói szerint a Corvin által Kinizsi részére Hunyad várról s 10 ezer fo­rintról szóló záloglevele Temesváron, 1494. jún. 11-én kelt: Fraknói Vilmos-. Bakocs Tamás prímás birtokszerzeményei. Századok 22. (1888) 104. (Az Erdődy család Bécsben őrzött galgóci levéltárá­ban lévő eredetit nem állt módomban megtekinteni.) — Előtte azonban Corvin máj. 31-én a Csa­nádi káptalan előtt bocsátotta zálogba 10 ezer forintért Kinizsinek Hunyadot, azért, hogy Deren­csényi Imre bán özvegyétől kiválthassa Medve és Rakonok várait: 1494. máj. 31.: DL 30 934. — Corvin korábban úgy értesült, hogy a csontmezei csata során elveszett oklevelei is Kinizsihez ke­rültek (1493. szept. 5.: Hazai okmánytár. Kiadják: Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly, Véghely De­zső. I-VIII. Győr-Bp. 1865-1891. II. 484-485.), lehet, hogy ez a kérdés is felmerült tárgyalásaik során. 106 Fraknói V: i. m. 104-108. 107 Rukovet 112-113. — Rakonok kiváltására és Derencsényi általi birtoklására: Schönherr Gy.\ Corvin i. m. 208., DL 30 934. — Corvin és Kinizsi Pálné várnagyai: DL 93 653., DF 255 933., DF 275 017. stb.

Next

/
Thumbnails
Contents