Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért) II/387
SZAPOLYAI ISTVÁN ÉS CORVIN JÁNOS HARCA A LIPTÓI HERCEGSÉGÉRT 401 kibékíteni egykori urának a fiát az ország hatalmasaival — de azt mindenki bizonyosan érezte, hogy ez a hányattatott sorsú herceg részéről csak újabb és újabb engedmények megtételével és fájdalmas lemondásokkal sikerül majd. Május elején először Bajnai Bot Andrással vagy megbízottjaival alkudozott Likava és a Körös megyei Nagykemlék ügyében. Május 6-án jött létre megállapodásuk, melynek értelmében a herceg Likava 8000 és Nagykemlék 6000 forintos zálogösszegéért, a Bajnai által a hercegnek kölcsönadott 2000 és a várainak a felújítására elköltött 4000, azaz összesen húszezer forintért Bajnainak adta egyik legkedvesebb várát, a Baranya megyei Siklóst.96 Öt nappal később az ügyletről egy másik oklevelet is kiállítottak, ezúttal egyszerű csereszerződésként megfogalmazva azt.97 Valószínűleg alig vigasztalta Corvint, hogy egy várért kapott kettőt és roppant adósságai egy kicsiny szeletét végre leírhatta. A fájó áldozatokkal elért kezdeti sikerek értékét azonban egy újabb váratlan esemény elbizonytalanította. A herceg még Temesváron tartózkodhatott, amikor hírét vette, hogy régi ellenfelei, Laki Túz Osvát zágrábi püspök és rokona, Túz Alfonz május 8. körül — részben külföldön toborzott zsoldosseregükkel — ostrom alá vették a herceg Zágráb megyei rakonoki várkastélyát és hamarosan elfoglalták azt.98 Az újabb magánháború kitörésének oka ezúttal az volt, hogy a Túzok birtokait, elsősorban Medve, Rakonok és Lukavec erősségeket 1481-ben Mátyás király elkobozta tulajdonosaitól, majd később Corvinnak adományozta.99 A kárvallottak az uradalmaik visszaszerzésére irányuló több évi sikertelen kísérlet után folyamodtak az erőszakhoz.100 A királyfi nem hagyhatta, hogy szlavóniai birtokközpontjai is kihulljanak a kezéből, ezért — jóllehet a zágrábi püspök a foglalás után azonnal megígérte a hozzá követet küldő Ulászló királynak, hogy az elfoglalt javakat Kanizsai László bán kezére adja, amíg az uralkodó nem dönt a várak tulajdonjogáról101 — vendéglátójától, Kinizsi Páltól, valamint korábbi fegyvertársaitól és familiárisaitól, Újlaki Lőrinc hercegtől, Beriszló Bertalan vránai perjeltől, Kövendi Székely Jakabtól, Beriszló Ferenctől, Kishorvát Jánostól és Battyányi Boldizsártól kért segítséget. Kinizsi és Corvin serege gyorsan meg is indult Szlavónia felé, ahol a többiek csatlakozását követően június 5. és 11. között visszafoglalták Rakonokot, legyőzték a püspök — Bonfini szerint háromezer katonából álló — seregét, majd irgalmatlanul végigpusztították a zágrábi püspökség birtokait, nem kímélve közben a csázmai káptalan útba eső településeit sem.102 A sikeres bosszúhadjáratban sem Corvin, sem Kinizsi nem vett részt személyesen. A herceg változatlanul fel-felkereste 96 1494. máj. 6.: DL 67 577. 97 1494. máj. 11.: DL 67 578. 98 A támadás időpontját Geréb Péter országbíró 1495. ápr. 10-i oklevele tartotta fenn: DL 20 280. — Az eseményekre 1. még Schönherr Gy. : Corvin i. m. 208-211. 99 Tringli István: Az 1481. évi szlavóniai közgyűlés. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk. Csukovits Enikő. Bp. 1998. 307-308. 100 L. pl. 1491. aug. 15.: DL 37 651., 1493. okt. 27.: DL 37 683. 101 1494. jún. 2.: Rukovet 83-84. 102 A rakonoki eseményekre a teljesség igénye nélkül: Bonfini V/III/148-151., Rukovet 83-84., 112. — A két júniusi időpontra 1. DF 252 188.
