Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért) II/387
SZAPOLYAI ISTVÁN ÉS CORVIN JÁNOS HARCA A LIPTÓI HERCEGSÉGÉRT 399 során mindvégig ő volt az előbbi fél főparancsnoka,82 aki nélkül az azóta fennálló ellentéteket nem lehetett elsimítani. Szapolyai megüzente, hogy addig nem hajlandó visszatérni Lőcsére, amíg János Alberttól és testvéreitől nem kap menlevelet személyes biztonságáról. A lengyel uralkodó a gróf kérését visszautasította, mondván, hogy a nádor elégedjen meg adott szavával, majd Ulászló és kísérete kérésére ígéretet tett arra, hogy ha bátyja ad menlevelet, akkor ő, testvérei és minden alattvalója is betartják az abban foglaltakat. Szapolyai végül a magyar királytól és leghatalmasabb tanácsosától, Bakóc Tamás főkancellártól kapott salvus conductus-1, és annak birtokában meg is jelent Lőcsén.83 És bár a nádorra mint hitelezőre a kincstár nagyon is rászorult,84 Ulászló és János Albert ekkor megkötött titkos — azaz nem a tanács részvételével megkötött — szerződése, amely főként az engedetlen alattvalók elleni határozott és közös fellépésről szólt, első helyen bizonyosan őellene irányult.85 Minden titkosság ellenére a két király megállapodásának hozzávetőleges tartalma nem maradt rejtve a kortársak előtt.86 A nádor fülébe is eljuthatott híre, és bizonyára óvatosságra is intette az a körülmény, hogy a vagyona túlnyomó részét kitevő, Felső Részeken elterülő uradalmai egy fegyveres konfliktus esetén könnyen két tűz közé kerülhetnek. A gróf a lőcsei gyűlés után még elkísérte az uralkodót Kassára, ahova Ulászló országgyűlést hívott össze,87 ezt követően azonban Trencsénbe utazott, és bő egy évig nem kereste fel újra az országgyűlésen elhatározott török háború előkészítésébe kezdő, és részben ezért „országjárásra” induló királyi udvart.88 Corvin János helyzete eközben egyre kilátástalanabbá vált. Mátyás király halála után eladósodott és számos birtokát volt kénytelen familiárisainak és hitelezőinek zálogba bocsátani, miközben egyre többen — ráadásul az ország legbefolyásosabb politikusai is, mint Bánfi Miklós és Vingárti Geréb Péter ajtónállómesterek, Ernuszt Zsigmond pécsi püspök és testvére, János, Tűz Osvát zágrábi püspök és rokonai — indítottak ellene pereket az apjától nem mindig törvényesen megkapott birtokok visszaszerzése érdekében.89 A nádor támadása 82 Kubinyi András: Két sorsdöntő esztendő (1490-1491). Történelmi Szemle 33. (1991) 34-36., 39-40., Neumann Tibor - Pálffy Géza: Főkapitányi és főhadparancsnoki adományok a 15-16. századi Magyarországon. Levéltári Közlemények 80. (2009) 213-215. 83 Bonfini V/TV/28-30. 84 A nádor Lőcsén, majd utána Kassán ezer-ezer forintot adott kölcsön az uralkodónak (Engel, J. Chr: Geschichte i. m. 40-41.), majd Bakóc kérésére — talán még mindig Kassán — újabb ezret (uo. 42.). 85 1494. máj. 5.: DL 24 771. 86 Még Bonfini is ismerteti, mi a közvélekedés a két király közötti titkos tárgyalásokról: De concordia tarnen et mutuis auxiliis, quibus ambo regna sua deletis inimicorum opibus confirmarent, sermones contulisse vulgo creditum est. — Bonfini V/IV/35. — Divéky a szerződést nem ismerte, de második cikkében maga is úgy vélte, hogy a lőcsei kongresszus célja egyrészt a Habsburg Miksa elleni összefogás (erről nem maradt forrás), másrészt Ulászló belpolitikai helyzetének a megerősítése lehetett, éppen a Szapolyai vezette ellenzék fellépése miatt: Divéky A.: Újabb elmélet i. m. 375-379. 87 Neumann Tibor: Királyi hatalom és országgyűlés a Jagelló-kor elején. In: Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig. Szerk. Dobszay Tamás et al. Bp. 2014. 49. 88 Oklevelei alapján (1. MNL OL Adatbázis) a nádor máj. 5-6-án Lőcsén, máj. 10-én Kassán, utána pedig saját birtokain, azaz jún. 5-én Szántón, jún. 7-én Tokajon, jún. 11-14-én Tornán, júl. 18-án pedig már Trencsénben időzött. 89 A részleteket 1. Schönherr Gy.: Corvin i. m. 204—208.
