Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért) II/387
392 NEUMANN TIBOR bet: az új uralkodó, Ulászló — érthető módon — rögtön trónra lépte után elszakította a vártól a nyitrai ispánságot.26 Előbb a herceg képviseletében Cobor Márton lett a várnagya, majd 1491 tavaszán Corvin több fontos várához — így Komáromhoz, Gyulához és Hunyadhoz — hasonlóan Bajmócot is az egykori kincstartó, Nagylucsei Orbán egri püspök kezelésére bízta, aki familiárisa, Majtényi Rafael várnagy útján gyakorolt felette fennhatóságot.27 Egy későbbi feljegyzésből tudjuk, hogy Majtényi egy alkalommal közel ezer forintot adott át „a liptói tartozékokból” (de pertinentiis Lypthoviensibus) és a herceg más javaiból Corvinnak.28 A herceg az egri püspök halála után, 1491 októberében azonnal felkereste és saját kezelésébe vette a várat.29 Azt is fontos hangsúlyozni, hogy központi szerepéből, illetve uradalma kiterjedéséből és jövedelmei nagyságából adódóan30 Bajmócot a herceg többé nem bocsátotta zálogba, szemben a másik három várral, amelyeket tartozásai fejében rendre familiárisainál kötött le: Likava talán már 1491-ben Bajnai Bot Andráshoz, Árva 1493 elején Haraszti Ferenchez került, míg Szklabinya — miután sikerült 1491-ben megváltani Cécei özvegyétől31 — ugyancsak 1493 elején a Poki testvérekhez került.32 Ebből adódóan a nádor támadása idején a herceg északnyugat-magyarországi birtokaiból egyedül Bajmóc maradt meg a kezén. Bajmóc ostroma A nádor lépése korántsem volt olyannyira váratlan, mint azt Bonfini leírásából gondolhatnánk. Kettejük nézeteltérése a herceg későbbi elmondása sze26 1491. júliusban Gúti Ország László főlovászmester a nyitrai ispán (DL 59 809.). 27 L. Majtényi 1491. máj. 7-i levelét, amelyben beszámol arról, hogy Corvin a várat Nagylucseinek adta át, de a várnagy, Cobor nem vonul ki addig Bajmócból, amíg nem kapja meg a herceg ügyeire fordított 1000 forintját. A levélíró egyértelművé teszi, hogy Nagylucsei szerette volna megszerezni családjának a várat (DL 19 717.). — Ezt az ezer forintot még ez év végén az új várnagy fizette meg Majtényinek, aki aztán ugyancsak kötelezvényt kapott 1493-ban várnagy utódaitól, 1. DF 279 388. (A forrás ismeretét Péterfi Bencének köszönöm.) 28 Thallóczy Lajos: Jajcza (bánság, vár és város) története 1450-1527. Az oklevéltárat szerk. Horváth Sándor. (Monumenta Hungáriáé Historica, Diplomataria 40.) Bp. 1915. (a továbbiakban: Jajca) 88. — Sajnos a bejegyzés mellett nem áll dátum, de a kiadók dátumfeloldásai több helyütt tévesek. 29 Nagylucsei vélhetően 1491. okt. 9-én halt meg (Neumann Tibor: Győr és Eger között. Egy püspöki áthelyezés története. In: Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Szerk. Juan Cabello - C. Tóth Norbert. Nyíregyháza 2011. 358.), Corvin pedig már okt. 20-án Bajmócon volt (DF 227 557.). A herceg itineráriumát 1490 és 1493 között 1. Neumann Tibor: A tatai vár és urai a Jagelló-korban. In: A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Szerk. László János. (Annales Tataienses VI.) Tata 2010. 75-77. — Majtényi számára a nyugtalevelet Corvin nov. 23-án állította ki: DL 73 159. 30 L. alább a táblázatot. 31 Cécei özvegye 1491. febr. 14-én Szklabinyán keltez: DF 259 332. — Szklabinyai birtoklásából adódott, hogy második félje, Csulai György valamikor 1491. júl. 28. előtt turóci ispán volt: Justh 395. sz. 32 Bajnai Bot Andrásnak a herceg 1491. aug. 5-én először Szklabinyát kötötte le 8000 forint zálogösszegben (DF 233 598.). Mivel Likava ugyanennyiért volt Bot kezén (1. alább), vélhetően végül ezt kapta meg Bot az összeg fejében. — Harasztinak Árvát 2000 forintos tartozása fejében adta át egy 1492. dec. 6-i megállapodás szerint, vélhetően 1493 tavaszán (DL 59 819.). — A Poki testvérek Szklabinya iktatásához 1493. jún. 8-án váltottak ki királyi iktatóparancsot, de az iktatást végül csak 1494 tavaszán hajtották végre (DF 259 306., DF 263 600.) Ugyanakkor Ernuszt János 1493. febr. 1-jei panasza szerint ekkor már ők birtokolták a várat (DF 231 870.).