Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fejérdy Gergely: A belga-magyar hivatalos kapcsolatok első évtizede I/35
Fejérdy Gergely A BELGA-MAGYAR HIVATALOS KAPCSOLATOK ELSŐ ÉVTIZEDE A budapesti belga követség létrehozása Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Belgium között 1914. augusztus 22-én életbe lépett hadiállapot akadályozta, hogy Brüsszel és Budapest az I. világháború után könnyedén rendezhesse viszonyát. A békeszerződés aláírására és kölcsönös ratifikációja nélkül erre nem kerülhetett sor.1 A belga kormány azonban nem várta ezt meg, hanem már 1921-től útlevélirodát nyitott a budapesti Gellért Szállodában. Az ügyintézéssel Charles Autraing-t bízták meg, aki nem viseltetett különösebb szimpátiával a magyarok iránt. Brüsszelben a magyarországi külképviselet megnyitásának a gondolata, már 1919 májusában felmerült. Személyesen a király hívta fel Paul Hymans külügyminiszter figyelmét, Belgium berni követének felvetésére, aki többek között egy gazdasági misszió Budapestre küldését sürgette.2 A belga diplomácia konkrét lépésekre 1920 decemberében szánta el magát. Brüsszelt elsősorban pénzügyi és gazdasági lehetőségek érdekelték Magyarországon. A belga kormány mindemellett fontosnak vélte, hogy az új európai rend és ezen keresztül a béke megőrzése érdekében a különösen is kényesnek tartott Duna-medencében közvetlenül informálódjon és, jelen legyen. Az a tény is erre ösztökélhette Brüsszelt a budapesti külképviselet megnyitásában, hogy 1920 őszétől Magyarországon felmerült a belga király második fiának, Charles-Théodore hercegnek a magyar trónra ültetése.3 Az elképzelés mellett több érv is szólt, noha nem ő volt az egyetlen esélyes jelölt.4 A terv propagálói hangsúlyozták, azt a tényt, hogy a herceg bajor származású édesanyja, a Magyarországon különösen is kedvelt Erzsébet királyné unokahúga volt, illetve, hogy a tervet Párizs is támogatatja. A tapogatózásokra azonban Belgium hivatalosan nem reagált, és manipulációnak titulált minden, a témában megjelent sajtóhírt. Ennek az elutasító magatartásnak a hétterében vélhetően London állásfoglalása jelentős szerepet játszhatott.5 1 Vö. Archives Diplomatiques du Royaume de Belgique, (a továbbiakban ADRB), Hongrie, correspondences générales, dossier 1. 1919-1925, 4. Brüsszel, 1921. feb. 5. 2 ADRB, Cabinet du Roi, 371, Brüsszel, 1919. máj. 21-én kelt levél. 3 Magyar Távirati Iroda (MTI), Hírarchívum 1920-1945 (a továbbiakban Hírarch.), Bp., 1920. okt. 20. 1. http://archivl920-1944.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx , (letöltés 2012. dec. 29.) 4 Az uralkodó jelöltekkel kapcsolatban: Adám Magda: A kisantant és Európa 1920-1929, Bp. 1989. 99-100. 5 A magyar trón belga jelölttel való betöltésével kapcsolatos tervekről: Bertrand Herremans: Guerres de cabinets, ou Petite histoire, de Timpuissance de la Belgique dans la question nationale en
