Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fejérdy Gergely: A belga-magyar hivatalos kapcsolatok első évtizede I/35
36 FEJERDY GERGELY Belgium mindazonáltal 1921 áprilisában felállította Budapesten állandó követségét. Maximilien-Henri van Ypersele de Strihout, ötvenegy éves diplomatát küldték a magyar fővárosba követnek. A diplomata 1921. május 19-én kezdte meg működését Budapesten, miután a belga képviselőház ratifikálta a trianoni békeszerződést.6 Az új követ Horthy Miklós kormányzónak megbízó levelét csak december 29-én adta át.7 A diplomata ismerte Közép-Kelet Európát, mert mielőtt Magyarországra érkezett volna 1912-től Bukarestben, 1919-től Varsóban képviselte Belgiumot. A követ munkáját 1921 novemberében érkező Leon van Iseghem titkár segítette. A belga diplomatákat a szoros francia szövetség miatt fenntartásokkal ugyan, de inkább jó indulattal fogadták Magyarországon. Nem véletlen például, hogy a követség elhelyezése ügyében is minden támogatást megadott a magyar kormány.8 Belgium 1922-ben így vásárolta meg a Donáti út 34. szám alatt található 1828 és 1830 között klasszicista stílusban átépített palotát.9 A kiszemelt ház tulajdonosa 1922-ben Porcia Ofenburg Aladár herceg10 és második felesége Zayicek Irma voltak. A magyar kormány közbenjárására tudta megvásárolni a Belga Királyság az épületet, ugyanis a ház birtokosai, eredetileg nem kívánták azt eladni. A tranzakció után az új követ a korabeli igényeknek megfelelő, meglehetősen impozáns külképviselettel rendelkezett közel a Magyar Külügyminisztériumhoz, amely 1919-től a budai várban, a Dísz téren kapott helyet. A Budapestre akkreditált belga diplomaták, inkább kritikusan viszonyultak a vesztes Magyarországhoz és a magyar politikához.11 Leginkább a társadalmi berendezkedés archaikus voltát, az erős nacionalizmust és a szomszédos államokkal fennálló viszonyt nehezményezték, ugyanakkor a magyar kommunizmus-ellenességet pozitívan értékelték.12 Ypersele de Strihou követ nehezen tudott belehelyezkedni a korabeli magyar érzésvilágba, Brüsszelbe küldött jelentéseiből is világosan kiderül, hogy valójában értetlenül és inkább ellenérzéseinek engedve informálta kormányát állomáshelyéről. A szokásos diplomáciai Europe centrale, orientale et balkanique 1918-1924, Brüsszel, 2007, 136-138. Ablonczy Balázs szíves közlése szerint Belgium szerette volna, ha I. Albert fia kerül a magyar trónra. Vö. Public Record Office, Foreign Office, FO 371, 6103, f. 32-33. Thomas Hohler Lord Curzonnak írt jelentése, Bp., 1921. ápr. 7. 6 Annales Parlementaires, Chambres des représentants, 1226-1227. 1921. máj. 13-i ülés. 7 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL) K 27 Minisztertanácsi jegyzőkönyvekl926. február 12, R12-R13/29. 8 Uo. 1922. jan. 7, R47/8. 9 1922-től a Belga Királyság külképviselete a mai napig ebben az épületben található. A ház történetével kapcsolatos adatokhoz való hozzáférésben a szerző segítségére volt Johan Indekeu nagykövet, akinek ezúton is szeretné kifejezni köszönetét. 10 A Bihar megyei elszegényedett olasz és osztrák eredetű grófi-hercegi, család sarja Porcia Aladár (1867-1941), 1896-ban Bécsben élő, befolyásos rokonának Johannes Ferdinand Porcianak halála után vált dúsgazdaggá és a hercegi címet is ekkor kapta meg. Szinte hihetetlennek tűnő meggazdagodási története a korbeli sajtóban is visszhangra talált. Például: „Helyi és vegyes hírek.” Szentesi Lap, 26. (1896. április 29. 51. sz.) 4. 11 A bukaresti, prágai és belgrádi követek még negatívabb képet rajzoltak Magyarországról. Herremanns, B.: Guerres de cabinets i.m. 120-123, 139-143. 12 A belga követ félelme a kommunizmussal szemben sokszor antiszemitizmussal is párosult. Vö.: Bertrand Herremans: Entre terreur rouge et peste brune, la Belgique livide (1918-1940): diplomatic beige face aux juifs et aux antisémties, Brüsszel, 2012. 37-38.
